"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

Az űrhajós küldöttség magyarországi látogatására és programjára több mint ötven oldalas részletes programot készítettek, amelyben megadták a különböző rendezvények protokollnak megfelelő leírását (rajzzal), szinte percnyi pontossággal jelölték ki, hogy az egyes napokon milyen látogatásokat kell a küldöttség tagjainak végrehajtaniuk. Az egyik feladatkör az volt, hogy nagygyűlés keretében találkozzanak a munkásokkal, ezért a szocialista ipar két fellegvárában, a Csepel Művekben és a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben is látogatást kellett tenni. Ugyancsak rendkívül fontos volt, hogy szülőfaluját, a Szabolcs megyei Gyulaházát lássa. Korábbi állomáshelyeinek meglátogatását is tervbe vették, így a szolnoki Kilián György Katonai Főiskolát és a pápai repülőegységet. Természetesen a zánkai úttörőtábor sem maradhatott ki, amit összekötöttek egy rövid pihenővel a balatonaligai pártüdülőben. Az események egyik csúcspontja a kitüntetések átadása volt, hiszen nemcsak Brezsnyev kitüntetését kellett átvenni, hanem a Magyar Népköztársaság által adományozottakat is. A kitüntetések körüli „vita" egyúttal ismét megmutatta, hogy csak azt lehetett kitüntetni, akit a szovjet vezetés jóváhagyott. Már 1980. május 29-én Kádár Jánosnál tartottak egy megbeszélést, amelyben Farkas Bertalannak és Valerij Kubászovnak egyaránt a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést kívánták adományozni. Ezeket a kitüntetéseket még 1979-ben alapították abban a hiszemben, hogy a repülésre még ez év nyarán sor kerül. Ugyancsak elvként fogadták el, hogy Magyari Béla és párja, Dzsanibekov azonos kitüntetést kapjanak (ez a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést jelentette). Röviddel ezután azonban kiderült, és a PB június 10-ei ülésén tudomásul vette, hogy a szovjet vezetés nem járul

29