"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

emberi szervezetet érő kozmikus sugárzást mérte. A Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia Kutatóintézetének szakemberei által konstruált termolumineszcens dózismérő és kiolvasó berendezés - a Pille - segítségével az emberi testet ért sugárzás többszöri mérését végezték el a Doza kísérlet keretében. Ezen a repülésen alkalmazták először a ma világszerte használatos műszert. A nap végén sor került az első fémolvasztási kísérletre is a Szaljut Szplav nevű kemencéjében. Egy másik kísérletben az űrállomás Krisztall nevű kemencéjében az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet Eötvös kísérletében félvezető egykristályokat növesztettek. A kísérletektől azt várták, hogy a kristályokban a súlytalanságban egyenletesen fognak eloszlani egyes atomok. (Farkas Bertalan már az első napon, de a továbbiakban is tévéközvetítésben számolt be a Magyar Televízió nézőinek az űrélet tapasztalatairól.)

Mint látható, a magyar kutatók több fejlesztését hasznosították az űrhajósok. Szükséges azonban szót ejteni a Konzervipari Kutató Intézet és a Magyar Néphadsereg Élelmezési Szolgálatának főnöksége 1978-ban kezdett fejlesztéséről, amelynek keretében összesen 14-féle magyaros ételkülönlegesség készült, ebből tízet vittek fel az űrbe. Az ételek sikerét jelezte, hogy a pörkölt, a rakott káposzta, a libamájpástétom, a babsaláta, a füstölt marhanyelv, a „sült vagdalt", a sült csirke aszpikban és a disznósajt az utolsó falatig elfogytak. Az egyik fellelhető magyar nyelvű űrétlap szerint, amely az űrhajósok egy napjának étrendjét mutatta be a súlytalanság körülményei közepette, az egyes leveseket is tubusból „szervírozták", illetőleg a szilárd állagú ételeket falatonként ették konzervdobozból.

24