"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

lett elhangzott a lényeg is, vagyis a koordinációs bizottság „tegyen javaslatot a szovjet fél által kért időpontban az űrhajós és dublőré személyéről". A dolog tehát nem lehetett teljesen zökkenőmentes, még ha a személyek maradtak is ebben a sorrendben. Vélhetően a magyar fél kiválasztási szempontjai között szerepet játszhatott, hogy ki a jóképűbb, ez azonban odaát nem volt érdekes. A döntés inkább parancsnok-centrikus volt, és Kubászov volt a soron a szovjetek közül. A magyar illetékesek véleménye alapján „jobbik" jelöltet ennek megfelelően sorolták be.

1979 februárjában folytatódott a program. Előbb új alaplegénység - Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin - ment fel az űrállomásra, majd 1979. április 10-én a bolgár űrhajós, Georgi Ivanov indult a Szojuz-33-assal az űrbe. A repülés azonban váratlanul kudarcba fulladt, a főhajtómű meghibásodása miatt nem sikerült az űrhajót összekapcsolni a Szaljut-6-tal. Az eset után bizonytalan időre elhalasztották a magyar űrrepülést. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov eredeti űrhajóját, a Szojuz-34-et automata üzemmódban küldték fel 1979. június 6-án, egy nappal a magyar űrrepülésre kijelölt június 5-ei dátum után, hogy az alaplegénység visszatérhessen. Farkas Bertalan és Magyari Béla pedig hazautazott Magyarországra.

Érdekes, hogy a repülés elhalasztásának valódi okairól a szocialista világ titkolódzó felfogásának megfelelően még egy év múlva is alig mertek szót ejteni. A magyar nagykövetség érdeklődésére a szovjetek azt válaszolták, hogy a „Szojuz-33 űrhajó repülése alkalmával hajtómű rendellenességek léptek fel", ezért nem kapcsolták össze a két űrhajót. Ez a felfogás maradt itthon is hivatalos.

13