Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

minder genau, u. von jenen Ortschaften, wo sie die alleinige Bevölkerung bilden, grösstentheils gar nicht angegeben seyn mögen, so dürfte kein Zweifel obwalten, dass solche die Bevölkerung Ungarns viel zu gering nachtweisen. Dieselbe wurde daher nach den Daten der unter der Regierung K. Joseph II in 2 auf einander folgenden Jahren vorgenommenen Konskripzion approximativ ausgemittelt. Durch dieselben wurden nämlich für das Jahr 1786: 7 044 462, u. für das Jahr 1787: 7 116 789 Seelen, somit ein einjähr. Zuwachs von 72 327 Seelen erhoben, und dieser Zuwachs ist zur Basis der progressiven Berechnung von Jahr zu Jahr genommen worden. Die komitatweise Vertheilung geschah aber nach den Resultaten der Diözesan-Schematismen." Az előbbi megjegyzéshez 1840-ben még az alábbiakat fűzi hozzá: 1840. „Hiernach wurde mit Rücksicht auf die in einigen Jahren durch die Cholera veranlasste grössere Sterblichkeit die Bevölkerung für das Jahr 1840 mit 12 039 400 (ohne Militär) ausgemittelt, die sich im Verhältnisse der übrigen Provinzen in 5 860 400 männliche und 6 179 000 weibliche Individuen theilt." 8. tábla (lásd a mellékleten) Adatforrás: 1777. Synopsis Conscriptionis Animarum pro Anno 1777 cum Calculo proportionali. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára V. B 31. sz. Egykorú kézirat. 1780. Tabella Exhibens distinctae Religionis et Status Animarum Numerum stb. Elaborata pro Anno 1780. Egykorú kézirat. Ex Bibi. Com F. Széchenyi. 1782. Az 1782. évi összeírás adatai dr. Thirring Gusztáv történeti statisztikai kézirat-másolat gyűjteményéből. 1787. Dr. Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Budapest 1938. 1804. Summarium. Der Bevölkerungsstand von Ungarn 1787 und 1804/5. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára. V. A 15. sz. Egykorú kézirat, 1827. Ludovicus Nagy: Notitiae politico — geographico statisticae inclyti regni Hungáriáé, partiumqae eidem adnexarum (Budae 1828). 1838. Fényes Elek: Magyarország statisztikája (Pest 1842). 1846. Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie, 1845—46. és 1847—48. évi kötetei. 1851. Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie, 1852—54. 1857. Statistische Ubersichten über die Bevölkerung und den Viehstand von Österreich nach der Zählung von 31. October 1857. Wien, 1859. 1869. A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. fegyngtek a területhez'Az egyes megyékre és városokra vonatkozó lélekszámadatok több évben jelentős eltérést mutatnak. Ennek oka az adatgyűjtések pontatlansága mellett a végrehajtott területi átcsatolás. Ezért alábbiakban közöljük a törvényhatósági területátcsatolásokat szabályozó első törvény — 1802. évi 12. tc. — óta végrehajtott területátcsatolásokat. Abaúj-Torna m. 1787 után Belső-Bocs abaúji község Borsodhoz, Aszaló borsodi község Abaújhoz csatoltatott csere útján. 1851 és 1857 közt a fogyás oka: 1854-ben 8 község Abaújtól Zemplénhez, 5 község Tornától Gömörhöz, 2 község Sárostól Abaújhoz csatoltatott. Arad m. 1851—1857 közt 4 községet s több népes pusztát (eleki járás) Aradtól Békés-Csanádhoz csatoltak. Bács-Bodrog m. Az 1836: XXX. tc. Istvánmegye községet Pesttől Bács-Bodroghoz csatolta. Az 1851 és 1857 közti nagy gyarapodás valószínű oka az, hogy a Szerem megyei Hoki járás hozzácsatoltatott. Baranya m. 1854-ben 2 község Baranyától Tolnához, 2 község Somogytól Baranyához csatoltatott.