Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
54 19. ALVINCZ / 1786- 1807 után? / A közületi papírmalmok sorában a római katolikus püspökség alvinczi papírmalma is megtalálható. Részletes felvilágosításunk erről a malomról jelenleg nagyon kevés. A gyulafehérvári püspökség és káptalani levéltár átkutatása és Batthyány Ignác püspök (1741-1798) személyi levéltárának megkerülése után tudnánk több, eddig ismeretlen információt összegyűjteni. A gyulafehérvári Institutum Batthyaneum 1798-ban keltezett alapítóleveléből tudjuk, hogy az alvinczi papírmalmot Batthyány Ignác püspök létesítette. Célja az volt, hogy az erdélyi tudóstársaság kiadásaihoz és saját nagyszabású kiadói terveihez papírt biztosítson. Programjának megvalósult része volt a csillagvizsgáló, a könyvtár, és nyomda létrehozása is. A nyomda 1785-ben elkészült. Első terméke Batthyany Ignác által írt „Leges Ecclesiasticae Regni Hungriae Et Provinciarium Ei Adiacentium nyomtatott könyv volt. Ezt a könyvet 1785-ben Alba Carolinán, - hermanstadt-i merített papírra nyomták. A könyv megjelenésével egy időben, az első könyv kéziratát is azonos kötéssel látták el. Ez a bekötött kézirat is a Batthyaneumban található. A kézirat elkészültét a püspök úr 1784 október 12.-i. aláírása jelzi. A kézirat nem tartalmaz alvinczi papírt. Ekkor még az alvinczi papírmalom nem működött. A malom Alvinczel szomszédos Sebesány falu határában a Strungar patakra épült. Működését valószínűleg 1786 után kezdte meg. Érdekes és elgondolkodtató adatokhoz segíthet bennünket Batthyany Ignác előbb említett könyvének második és harmadik kötete. Ugyan is ezt a két kötetet egyszerre, püspök halála után 29-évvel később, 1827-ben jelentették meg Kolozsváron. A második kötet közel négyszáz oldalát, valamint a harmadik kötet első kétszáz oldalát alvinczi papírra nyomtatták. A harmadik kötet további oldalait már több erdélyi papírmalomban készített papírra nyomták. Sajnos a két utóbbi könyv kéziratainak sorsáról és létezéséről semmit sem tudunk. A kéziratoknak egymást követve 1785 és 1798 között kellett elkészülni. Feltételezhetjük, hogy a püspök úr ezekhez már alvinczi papírt is használt. Talányt jelent az is, hogy miért állt rendelkezésre 1827ben csak másfél könyvre való alvinczi papír. Sajnos nem tudjuk, hogy hány példányban nyomtatták ki ezeket, a könyveket. Így, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy a nyomtatáshoz hány ívpapírra volt szükség. Azt sem lehet eldönteni, hogy a második és harmadik kötethez szükséges papír mennyiséget a püspök úr életében tették félre, vagy az 1827-évben még rendelkezésre álló alvinczi papírt egészítették ki más malmok papírjával. Az alvinczi papírmalom első ismert papírkészítő mestere, Hans Michael Szamet volt. Nevét egy 1790-ben irt levélben, említik. Másik ismert papírkészítő Laczko Avram volt, aki 1806-1807-ben bérelte a malmot. A malom működése valószínűleg, röviddel ezután befejeződött. Feltételezhető, hogy nem élte túl az 1811-es devalvációt, illetve a hagyatékért folyó hosszú pereskedést. Vízjele a Batthyany Ignác főpapi címerét ábrázolja, a papír készítés helyének, ALVINTCZ, illetve ALVINCZ, szóval és/vagy sorszámmal, való megjelölésével. Az eddig ismertté vált két fajta vízjel formára, legalább hat alkalommal készítettek új merítő szitát. A merített papír bal oldalán látható fővízjel kétfajta főpapi címert és háromfajta betűket (GB, CIB, GIB) mutat. A jobb oldalon kétfajta ALVINCZ, illetve ALVINTCZ felirat és három eltérő 2-3-4 szám látható. S mivel a különböző vízjelű papírok vízjelét közel azonos időben írt leveleken is megtaláltam feltételezem, hogy a papírmalomnak csak az említett két papírkészítő mestere lehetett. A rendelkezésre álló ismeretek pontosításában, elsősorban az 1785-1798 között Alba Carolinán nyomtatott könyvek, valamint az 1810-es években írt levelek vízjeleinek megismerése segíthet. A bemutatott ábrákon hét vízjel pár látható. Ezek közül az utolsón azt szemlélteti, hogy az ALVINTCZ szóból eredetileg kimaradt I betűt hogyan sikerült beilleszteni.
