Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 2. A mezővárosi önkormányzat feladatkörei
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 193 A példák tükrében úgy tűnik, hogy a mezővárosi tanács főként abban az esetben adott ki oklevelet végrendeletről, ha az ingatlanbirtoklással volt kapcsolatos és ilyenkor általában arra sem volt szükség, hogy az oklevél kiadásában egyházi intézmény vagy személy is részt vegyen. Más volt a helyzet azonban a szabályos formát mutató, gondosan megszerkesztett, részletes végrendeletekkel és azokkal, amelyek nem csak birtokkal álltak kapcsolatban: ilyet ugyanis nem találunk mezővárosi oklevélben, az egyetlen Telkibányát leszámítva. 1428-ban a már említett Streytgesser János testamentuma ügyében keletkezett vitát és az annak megoldását eredményező rendelkezéseket foglalta a telkibányai tanács oklevélbe. A végrendelet szerint a helyi plébániaegyház és a két gönci kolostor évi egy-egy gyertyát kap János egy szőlőjének jövedelméből. A per a végrendelet be nem tartása miatt indult meg.710 1444-ben a fiatalabb Kroprer György végrendeletét foglalták írásba a település vezetői.711 A végrendelkezések máshol mindenütt a szokásos, azaz egyes szám első személyben írott oklevéllel történtek. így végrendelkezett például Tuba (Thwba) János pataki vikárius ugyanottani szőlőjét illetően, de ide tartozik Bereck szikszói plébános több oldalt kitevő, nagyon részletes végrendelete is 1517-ből.712 Papok esetében persze nem véletlen, hogy maguk írták meg végakaratukat. Az is megfigyelhető a középkori Hegyalján, hogy egyes esetekben az ügyben érdekelt polgár a mezővárossal közösen adta ki az oklevelet. így tett például Fiié fia Imre újhelyi lakos 1386-ban, amikor egy szőlőjét és két különálló szántóját halál utánra szóló adománnyal feleségére, majd a pálosokra hagyta. Az oklevél klasszikus végrendelet-felépítéssel rendelkezik, egy fohásszal kezdődik, majd Imre nevében egyes szám első személyben folytatódik. Az oklevél corroboratio ja szerint a végrendeletet azonban Imre a mezőváros pecsétjével erősíttette meg.713 A végrendelkező polgár számára a városi pecsét volt tehát az egyik záloga annak, hogy testamentuma hiteles lehessen. Szintén hasonló módon akarta az oklevél hitelességét biztosítani Diák (Dy- ack) Gergely liszkai polgár, aki szőlőadásvételét erősíttette meg a mezővárossal 1474-ben. Az oklevél érdekes formát mutat, mert a végrendeletekhez hasonlóan egy fohásszal kezdődik, majd a kiadók, azaz a helyi officiális és négy esküdt polgár, továbbá a helyi plébános neve következik. Ezután a még jelenlévő egyházi személyeket és polgárokat sorolták fel, akik ad hec specialiter vocati et rogati jelennek meg az ügynél. A nevek felsorolása és a közzététel után egy rövid arenga is áll, s ezután jön csak a tényleges adásvételi szerződés, mégpedig innen már adásvételeknél teljesen szokatlan módon egyes szám első személyben. A szöveg végén, külön sorban álló megjegyzés szerint az oklevél az oppi710 DL 11 976. 711 DL 13 819. Az ügyet már többször említettük. 712 Bándi: Pálosok oklevelei 715-716. és DF 271 000. 713 Az oklevelet a végrendelkező Imre „Ladizlaus(l) dicto Zarvas iudice, Demetrio et Blasio iu- ratis necnon aliis concivibus meis presente me sigillo prefate civitatis feci consignari". - DL 7194.
