Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A magyarrészi rozsnyói egyházmegyét is a trianoni határok hozták létre az 1776-ban létrejött rozsnyói egyházmegyéből. A 19 plébániát, illetve lelkészséget felölelő magyar részt káptalani helynökök, 1952-től az egri érsek kormányozta. Ennek 1945-től 1957-ig vannak iratai az érseki levéltárban. A magyarrészi szatmári egyházmegye 16 plébániával szintén 1918 után jött létre az 1804-ben kialakított régi szatmári püspökség területéből. Előbb a szatmári püspök helynökei, 1951-től az egri érsekek kormányozták, az érseki levéltár 1951-től 1964-ig terjedő iratait őrzi. A levéltár anyagáról a Levéltári leltárak 3. számaként jelent meg Soós Imre Az egri érsekség levéltára (Bp., 1957.) című munkája. A levéltár kutatószobája kedden és csütörtökön, szükség esetén más hétköznapokon is nyitva van. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár 6701 SZEGED, Aradi vértanúk tere 2. (Pf. 178.) Tel.: 11-932 A csanádi püspökséget I. (Szent) István alapította. A török uralom alatt a püspökség nem működött, a terület felszabadítása után néhány évtizedig a püspöki székhely Szeged, majd az 1740-es évektől Temesvár lett. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye területéből mindössze 33 {Szeged és Makó környéki) plébánia maradt Magyarországon, amelyeket 1923-ig a makói püspöki helynök kormányzott. A püspöki székhely 1923-ban került át Temesvárról Szegedre, a székeskáptalant azonban csak 1942-ben szervezték meg. 1952-ben a nagyváradi egyházmegye Magyarországon maradt plébániáit (amelyeket a két világháború között ós 1945-től 1952-ig a debreceni helynökség kormányzott), s amely terület Debrecen, Orosháza, Szarvas, Békéscsaba, Gyula és Békés városokra és környékükre terjed ki, a csanádi püspök joghatósága alá helyezték, s ezzel a plébániák száma 62 lett. A püspökségnek a török előtti korból nem maradt iratanyaga, a XVTI. század végétől kezdődő és az I. világháborúig tartó működésének irataiból pedig csak a trianoni békeszerződós után Magyarország területén maradt plébániákra vonatkozó 1873 utáni anyag került Szegedre. A debreceni helynökség 1945—1952 közötti iratait szintén a püspöki levéltár őrzi. A székesegyházi káptalan iratai (1942-től) a belvárosi plébánián találhatók. A levéltár iratanyagának mennyisége 120 folyóméter, amelynek kétharmadát az egyházkormányzati iratok alkotják. A püspöki hivatal iratai az 1923 — 1950 közötti évekből találhatók meg a levéltárban. Külön sorozatot képeztek az egyházközségekre, a papok személyi ügyeire vonatkozó iratokból, valamint a templomszámadásokból és az anyakönyvi másodpéldányokból.