A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció
katolikus-e vagy evangélikus, de részt vett az elégedetlen evangélikusok által szervezett gyűléseken, és tagja volt az evangélikusok sérelmeinek összeállításával foglalkozó bizottságnak.36 Mindez megengedi azt, hogy Berényi evangélikus mivoltáról beszéljünk. Komáromy András Berényi György apját nemhogy katolikusnak, buzgó katolikusnak nevezi.37 Ha ez igaz, azt feltételezhetjük, hogy György is katolikusként kezdte életét. Áttért volna apja hitéről? Ha így esett, mikor és miért történt meg ez? Bárhogy volt is, a katolikus egyház elhagyását könnyebb elképzelni a 16. század második félében, amikor mágnások, nemesek és városlakók tömegesen tértek át az evangélikus és a református hitre. A 17. század első felében azonban már teljes erővel végbement a Habsburgoktól támogatott, visszatérítő folyamat. Különleges ok és bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ezzel a folyamattal szembemenjen. Egyik gyűléstől a másikig Berényi politikai tapasztalatokat gyűjtött, kibővítette kapcsolatait, megszilárdította tekintélyét társai között. Már az első országgyűlésen, 1634/35-ben Berényi, aki akkor Thurzó Mihály özvegyét képviselte, bekerült az ország sérelmeit összeállító bizottságba.38 Nem azonnal került a kompilátorok közé, hanem csak akkor, amikor hosszú viták után egyes követek elhagyták a fórumot, és helyettük másokat választották, közöttük őt.39 Sőt, ezen az országgyűlésen azzal is megbecsülték, hogy a magyar küldöttség tagjaként üdvözölhette III. Ferdinándot a Magyar Királyság határán és Pozsony falai előtt.40 A pozsonyi 1642. évi országgyűlésre Berényit már Nyitra vármegye küldte követül,41 ahol abban az időben az alispáni tisztet viselte. Ez a fórum végül feloszlott, mert a résztvevők nem jöttek össze a szükséges számban. De amíg a feloszlásról szóló döntés megszületett, a megérkezett követek maguk között is, a hatóságokkal is tanácskoztak. Ebben Berényi is részt vett.42 Sokkal aktívabban dolgozott az 1649. és 1655. évi országgyűléseken. Ha Szemere Pál nem téved, 1649-ben György már nem Nyitra megyét képviselte, ahol még mindig alispáni tisztet töltött be, hanem a nemrég elhunyt I. Rákóczi György özvegyét, Lorántffy Zsuzsannát.43 Az 1655. évi országgyűlésre Berényi már II. Rákóczi György erBERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 157 36 MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 1. köt. Diaria diaetalia. Georgii Barna et Pauli de Zemere Diarium Diaetae Posoniensis a die 6. Novembris A. 1637 usque ad diem 7 Április A. 1638 deductum. Decembris 5. 37 Komáromy A.\ Karancsberényi báró Berényi György i. m. 131. 38 MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 1. köt. Diaria diaetalia. Pauli de Zemere et Petri Hanvay Diarium Diaetae Sopronii Anno 1634 et 1635 i. m. föl. 37r. 1795. évi, Kovachich M. Gy. megrendelésére készült másolatában az írnok hibát vétett, és Berényi helyett Dévényi nevét írta Thurzó Mihály özvegye követeként. Pedig Dévényit nem Györgynek hívták, hanem Istvánnak, és az országgyűlésen Sáros vármegyét képviselte. 39 [Komáromy A.:] Berényi György naplója i. m. 132. 40 Uo. 127. 41 Szemere Pál abaúji és sárosi követ naplója az 1642. évi országgyűlésről i. m. 418. 42 Uo. 422. 43 MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 2. köt. Diaria diaetalia. Pauli de Zemere Diarium Diaetae Posoniensis a die 20. Januarii usque diem 20. Junii A. 1649. deductum. V 18. (Továbbiakban: Diarium Szemere 1649). Komáromy András téved, amikor Berényit Nyitra megye követének nevezi (Komáromy A.: Karancsberényi báró Berényi György i. m. 137.).
