A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején

Oborni Teréz - Varga Szabolcs

A BÉKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE JAGELLÓ (II.) ULÁSZLÓ ÉS SZAPOLYAI (I.) JÁNOS URALKODÁSA IDEJÉN*

Előszó

A tanulmányban bemutatjuk, hogy milyen ideologikus-propagandisztikus alapokon nyugodott Jagelló (II.) Ulászló (1490-1516) és Szapolyai (I.) János (1526— 1540) magyar királyok uralma. Némiképp rendhagyó munkáról van szó, mert a magyar történetírásban nagyon erősen él az a reflex, amely a mohácsi csata időpontjánál szigorú határt szab a középkor és kora újkor között. Emiatt ritkán találkozunk olyan művekkel, amelyek átlépnek ezen a határon,* 1 pedig a folyamatok nem állnak meg ezen a ponton, és a magyar történelem 16-17. századi eseményei sok esetben csak a Jagelló-kor ismeretében érthetők meg.2 A tanulmány célja, hogy bemutassa az Ulászló és Szapolyai János legitimációs törekvései közötti hasonlóságot, erre ugyanis eddig nem figyelt fel a magyar és a nemzetközi történetírás. Pedig Ulászlónak és Jánosnak is voltak vetélytársai, mindketten a magyar rendek választása révén emelkedtek a királyi trónra, így kézenfekvő az összehasonlításuk. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a lengyel származású Ulászlónak, a cseh királyi címmel, és a lengyel királyi dinasztia támogatásával a háta mögött sikerült stabilizálni a hatalmát és egyedül gyakorolhatta azt, míg János a mohácsi csata után, az állandó oszmán fenyegetés nyomása alatt, sokkal rosszabb helyzetben került trónra, és Habsburg (I.) Fer- dinánddal mindvégig osztoznia kellett a Magyar Királyságon. Ulászló és János király egyaránt arra alapozta hatalma legitimálását, hogy képesek a háború megakadályozására és a béke megteremtésére az országban, míg a katonai erényeikre ritkán találunk hivatkozást. János esetében pedig ismerjük az erdélyi vajdaként elért hadi sikereit, igaz, Mohács után, már királyként vezetett hadakozásai kevés sikerrel jártak, és emiatt sokszor már a kortársak is elítélően beszéltek róla. A béke megteremtésének ígérete Ulászló esetében elég volt a trón megszerzéséhez, ám uralma mégis kiváltotta a humanista kortársak ellenszen* A tanulmány a Bolyai János Kutatás Ösztöndíj (BO/00387/10/2) támogatásával készült. A tanulmány megírása során Neumann Tibor segített tanácsokkal, köszönjük neki.

1 Egy kivételre példa: Tringli István: Az újkor hajnala. Magyarország története 1440-1541. Bp. 2003.

2 A 16. századi gazdasági- és társadalmi folyamatok késő középkori előzményeire lásd: Kubinyi András: Változások a középkor végi Magyarországon. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 2.) Bp. 1993.