Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története

A MAGYARORSZÁGI BEGINÁK ÉS BEGINAKOLOSTOROK A 13. SZÁZADBAN 303

vértársulást sejteni, akiknek tagjai majd a 16. század elején jelentkező Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt domonkos apácakolostort hozzák létre.15

Pozsonyban, 1235-ben vette fel a ciszterci nagykáptalan azokat a „sorores de Posonio”-kát, akik a Mária Magdolna kolostorban éltek. A névadó védőszentről Mezey arra következtetett, hogy a „város vámszedésében és védelmében egyaránt érdekelt pilisi ciszterciek mozdították elő az itteni bűnbánattar- tók laza beginizmusából a határozott szerzetesi formákra térést”. Más vélemény szerint az első kolostort II. (Vak) Béla alapította 1132-ben, s bencés apácáké volt. A Mezey László által feltételezett folyamat viszont a 13. század végén biztosan lejátszódott, amikor a ciszterci apácák valamikor 1277 és 1290 között a kolostor elszegényedése miatt elhagyták a várost. A megüresedett kolostorba ugyanis azok, a ferencesek gondozását kérő „mulieres religiosae”-k költöztek, akiknek új lakhelyét Máté bíboros 1297 szeptemberében Barnabás ferences tartományfőnök és társai kérésére a klarissza rendbe inkorporálta, elrendelve, hogy a közeli, nyilván a nagyszombati kolostorból, helyezzenek át ide 4—6, őket a rend szabályaiba bevezető, erre alkalmas klarissza apácát. A ciszterci apácák birtokait III. András király az újonnan alakult klarissza kolostornak adományozta biztosítva annak lakóit különleges pártfogásáról.16

Székesfehérváron a kutatás már az Árpád-korban feltételezett egy domonkos Szűz Máriának szentelt apácakolostort, melynek meglétére két forrásadat alapján következtetett. Az esztergomi Szenye úr leánya, Katalin margitszigeti apáca a szentté avatási perben azt vallotta, hogy a nevezett monostorban él már huszonöt éve, de előtte három esztendőt a fehérváriban töltött. Mojs nádor meg 1280-ban a fehérvári apácák között élő nővére javára végrendelkezett. A megnevezések alapján valóban a domonkos rend apácazárdájára gondolhatunk, csakhogy a fehérvári kolostorról Bernardus Guidonis 1303. évi rendi konventjegyzéke nem tett említést, az csak az 1365-ben keletkezett kiegészítésben szerepelt először. Mezey László szerint ez a történet a „beginaközösségből apácakonventté alakulás lassú folyamatát” mutatta. Nem ismerjük pontosan

15 Mezey-. Irodalmi anyanyelviségünk, i. m. 23-25.; Békefi Rémig: A ciszterci rend története Magyarországon 1142-1896. Bp. 1896. 9-11.; Székely Ottokár: A ciszterci apácák Magyarországon. A Ciszterci Rend budapesti Szent Imre Gimnáziumának évkönyve 1941-1942. Bp. 1942. 60. (a továbbiakban: Székely: A ciszterci apácák); Györffy: Történeti Földrajz, i. m. I. 827-828.; F. Romhányi: Kolostorok, i. m. 15., 45-46.; Benkő Elek: Brassó. In: KMTL, i. m. 126-128.; Benkő Elek: Nagyszeben. In: KMTL, i. m. 478.

16 Mezey: Irodalmi anyanyelviségünk, i. m. 24.; ÁUO XII. 601-602. No. 483.; Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I-XI. Budae, 1829-1844. VII/5. 538-540. No. CCCL. (a továbbiakban: CD) Máté bíboros oklevelét Wenzel 1297. szeptember 12-i (II. Id. Sept.), Fejér 1297. szeptember 9-i (V Id. Sept.) keltezéssel közölte.; Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Ed. Ferdinandus Knauz. II. Strigonii, 1882. 412-413. No. 422.; III. András oklevelét közli: CD VI/2. 68-69., 84-85.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. I—II. Bp. 1923-1987. II/4. 188. No. 4136-4137. (a továbbiakban: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai) ; Székely: A ciszterci apácák, i. m. 8-9., 61-62.; Hervay F. Levente O. Cist.: Repertorium historicum ordinis Cisterciensis in Hungária. Romae, 1984. 157-158.; Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I—II. Bp. 1922-1924. II. 509-510. (a továbbiakban: Karácsonyi: Szent Ferenc); F. Romhányi: Kolostorok, i. m. 53.; Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony, 2000. 22. (Csallóközi Kiskönyvtár. Sorozatszerkesztő: Koncsol László.) ; Köblös József: Pozsony. In: KMTL, i. m. 553-555.