Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

— véd- és dacszövetséget hozott létre. Természetesen kiemelték a királyi hatalom erősítésének szükségességét, annak gyakorlásában azonban maguknak tartották fenn a döntő szót.70 Bizonyára a későbbi „felső tábla” elődjét képező főpapok és főurak jöttek össze a palota tanácstermében. Azt nem tudjuk, hogy az uralkodó jelen volt-e. Az azonban feltűnő, hogy a nagyurak összejövetelére sem a kincstári számadásokban nincs adat 22-én,71sem Campeggio bíboros pápai legátus sem emlékezik meg róla május 26-i jelentésében. Igaz, az országgyűlésről is csak röviden írt.72 Minden esetre a két első rend szövetsége a palotában jött létre. Ez magyarázható úgy is, hogy az uralkodó egyetértett velük, (ez ellen szólna, hogy a király végül hozzájárult a hatvani országgyűlés megtartásához), de úgy is, hogy a palota felett az urak gyakorolták a hatalmat.

A következő bő egy hónap története erősen zűrzavaros. Az urak eltiltat- ták a királlyal a nemességet a hatvani gyűlésen való megjelenéstől, noha arra is maradt adat, hogy az uralkodó titokban támogatta az országgyűlés tervét. Végül az mégis megvalósult, és azon mind II. Lajos, mind az urak részt is vettek.73 Akárhogy van is, az 1525 tavasz végi, nyár eleji események világosan mutatják, hogy a két első rend és a nemesség közti ellentétek erősen kiéleződtek, és az egész országban felizzottak a kedélyek. Ebben a helyzetben keletkezett Bácsi Ferenc röpirata.

Szerzőnk Magyarországnak a hatvani gyűlésre összegyűlt nemeseihez, akiket vitézlő és kiváló férfiaknak nevez, intézte írásbeli szózatát. A „vitézlő” megszólítás arra utal, hogy elsősorban a köznemesség vezető rétegeihez szól. Először a maga jelentéktelenségére hivatkozva szónoki tehetségtelenségével, valamint sok elfoglaltságával indokolja írásbeli felszólalását. Most hasznos kezdeményezésbe fogtak, vigyázzanak azonban, hogy ne térjenek el a jó kezdettől, mert akkor az eredmény csak a korábbi gyűlésekéhez lesz hasonló. Mindjárt Werbőczyhez fordul, akit mindenki becsül, és aki ebben az ügyben a vezető, vigyázzon, nehogy a korábbinál is nagyobb nevetségességet váltson ki. Utána utal az ország bajára, „amelybe a ti tunyaságtok és a hatalmasok gonoszsága miatt estünk,” majd felsorolja a bajokat. Többek közt utal a korrupcióra, a nemesek kinevetésére, várak és városok elvesztésére, az állami bevételek magán kézre kerülésére, nemesek rabszolgaságba kerülésére (nyilván a török betörésekre gondol), ezeket a nemesek jóhiszeműségének, valamint a hatalmasok bűneinek és kapzsiságának kell tulajdonítani. „A királyi kincstár kiürült, a királyi tekintély semmi, a köz védelmét szolgáló bevételek kevesek közt vannak szétosztva, hazátok a főemberek (principes) zsugorisága miatt szinte teljesen el van adva az ellenségnek”, a nemesek pedig mégsem kelnek fel szabadságuk megvédésére. Ha férfiak lennének, borzadniuk kellene, hogy eltűrték a mágnások gaztetteit. Itt érdekes módon a parasztháborúra is utal Bácsi: „az alacsony

POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 179

70 Szabó: A magyar országgyűlések, i. m. 203-207.

71 Fraknói Vilmos: II. I,ajos király számadási könyve. 1525. január 12 - július 16. Magyar Történelmi Tár 22 (1877) 177-178.

72 Relationes oratorum, i. m. 199.

73 A gyűlésre és előzményeire lásd Kubinyi: A magyar állam, i. m. 90-94. A fenn tárgyalt valószínűleg Batthyány Orbántól származó un. „Császár Mihály napló” is fontos forrása az előzményeknek. Lásd fenn, 38. jegyzet (LEO 32.)