C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
128 Tanulmányok novemberi vagy a tavaszi, íváshoz kötődő márciusi-májusi időszakban154 történt-e, viszont mivel azt többek között a 25. vádpontból is tudjuk, hogy 1421 novemberében Sós László már prépost volt, így a késő őszi időszak a biztos. Az ügy minden jel szerint László prépost egyik első, a kanonokok által sérelemként megélt „ténykedése" lehetett. A 9. ponthoz hasonlóan a felek érdekeinek megfelelően a halak összértéke, és az osztozás módja nem világos. A prépost válaszában önkényességét igyekszik tompítani azzal, hogy „véletlenül" hozzá szállították be a halakat. Ekkor még nem állított tiszttartókat a dékán helyett, mivel az osztozásról szólva utal arra, ez „az őrkanonok és az egész káptalan" részvételével történt.155 Az utalás úgy fejthető meg, hogy mivel ebből az évből nem ismerjük a dékánt, ugyanakkor az egész korszakban Jakab viseli az őrkanonokságot,156 így 1421 őszén feltehetően egyúttal ő volt a dékán is, csak a prépost magasabb méltósága szerint említette. A bírók a 9., 12., 15-16., 22-28., és 30. pontokban közös tanúvallatást tartottak valamikor 1424 decemberének elején, ennek részleteit nem ismerjük (lásd még a 9. pontot). Az ítéletlevélben a vádpontok bizonyítékait külön-külön ismertetik, eszerint a 12. vádpont első felét a vizákat kocsin beszállítók vallomásai igazolták, a második felét az osztozásnál jelenlévő kanonokok. A káptalan kárigénye 16 százdénáros forint volt, ezt Vicedomini és Bodonyi csak 8 forintra becsülte.157 (Nem tudjuk, hogy ez pontosan hány hal értéke volt. A felperes fél részéről itt és a többi kárigény esetében is megfigyelhető felülbecslést a bírók lejjebb szállították, jelen esetben megfelezték.) ÍTÉLET: a prépostot 8 forintra büntetik, amelyet kiközösítés és kettőzés terhe alatt 3 hónapon belül kell megfizetnie.158 [13.] Vizák aránytalan elosztása 1424-ben (Oklevéltár 6. sz., az ítélet említve 17. sz., másodfokon 18. sz.) A vádpont száma logikailag kikövetkeztetett a 14. ponttal együtt, mivel egyik számát sem tüntetik fel az ítéletlevélben. Formailag eltérő a többi ítéletlevéltől a szövegezése; megadja, hogy 1424. november 13-án a káptalani ügyvédek megidézték a prépostot következő nap reggelre, valamint a keresetlevél és a válasz szövegét egyes szám harmadik személyben beledolgozták az ítéletlevél szövegébe. (Az is elképzelhető, hogy nem két, hanem egy vádpontról van szó, mindenesetre a jobb érthetőség kedvéért is külön kezeljük őket.) K (actio): a prépost amellett, hogy a halfogó rekesztély építési költségeihez és a halászok fizetségéhez nem járult hozzá (lásd a 14. és 17. vádpontot is), a kifogott 39 vizából az osztozásnál szokásos szét- osztási mód ellenére önkényesen többet, 10-et tartott meg, ezek 154 Pintér: Magyarország halai, 26.; Alapy: Csallóközi halászat 84. (az új kiadásban 103.) szerint a vizafogás „kora tavasszal és ősz derekán" zajlott. 155 297/25. 156 Lásd a Prozopográfiai adattárban! 157 301/25-28. 158 303/12-13., 30-32., a 17. sz. oklevélben is említve: 333/22-24.
