Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

úgy, hogy a gabonamérték azonos a pozsonyival, csapottan mérve, a (horvát) pint az 2 pozsonyi pint és 16 ilyen pint az 1 akó, a súly a pozsonyival azonos (a ró'f is), a büntetés 25 Ft, parasztnál 50 botütés, a végrehajtást az albánnak kell ellenőriznie. 271 Az 1745. évi ogyv. ismételten megállapítva, hogy 1 horvát pint az 2 pozsonyi pint, megszabja, hogy a gabonamérték (vagan) 17 horvát, illetve 34 pozsonyi pint legyen. 272 Az 1747. évi ogyv. a font nagyságát 32 latban állapítva meg, a regnicolaris háznál lévő mérleg használatát mázsánként 1 krajcárban szab­ja meg, az ország pénztárát gyarapítván vele. 273 Az 1764. évi t. 29. c. a dézsmaszedőket utasítja az 1729. évi t. 14. c. végrehajtá­sára : a pozsonyi mértékek alkalmazására. Az 1807. évi t. 22. c. ismét elrendelvén a pozsonyi mértékek országos haszná­latát, megállapítja a pozsonyi akó nagyságát 64 pozsonyi iccében, és — az egysé­gesítés érdekében — ugyancsak 64 iccében a pozsonyi mérő nagyságát — vagyis a kisebb mérőt akarja bevezetni a korábbi nagy (74 iccés) mérő helyett —, megszab­ja a tokaj-hegyaljai hordók nagyságát 2 3 / 4 pozsonyi akóban, s a mértékek ellen­őrzését, bélyegző hitelesítését a helyi hatóságok feladatává teszi — e törvény hatá­lya Horvátországra is kiterjedt. 274 — A kis mérő használtatásával okozott ne­hézségek miatt aztán 1813-ban ismét a régi — nagy — pozsonyi mérőt érvényesí­tették (ld. 2.42.21), de ogyv. nem intézkedett róla. Az 1852. márc. 11-i cnp. elrendeli az alsó-ausztriai (bécsi) híg mértékek (bécsi akó, pint) alkalmazását Magyarországon, a bécsi—pozsonyi mértékek átszámítási táblázatát is közölve. 275 Az 1853. jún. 8-i cnp. az alsó-ausztriai (bécsi) száraz mérték (mérő) magyaror­szági alkalmazását rendeli, úgyszintén a Szerb vajdaságban, s a Temesi bánságban, ugyancsak bécsi—pozsonyi mérték átszámítási táblázatot közölve. 276 Az azon évi nov. 11-i cnp. pedig Horvát-Szlavónországban is alkalmaztatja a bécsi mértéke­ket. 277 A határőrvidéken az 1854. ápr. 4-i főhadparancsnoksági utasítás vezetteti be azokat, 278 Erdélyben pedig a császári kormány 1855-ben. 279 1854. máj. 15-én kormányzói rendelettel kiadják a mértékhitelesítési utasítást. 280 Az 1867. évi t. 16. c. a Magyarország és a Monarchia országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetség miatt, az egyforma mértékrendszer behozataláig, amelyre mindkét fél egyenlő törvényjavaslatot fog készíteni, a „jelenleg fenn­álló" mértékeket megtartja. Az 1871. évi t. 16. c. 4—5. §-a a tonnatartalom megállapítása érdekében végzett hajóköbözésnél már a métermérték használatát rendeli el. Az 1874. évi t. 8. c. elrendeli — 1876. jan. 1-jei érvénnyel — a métermérték be­hozatalát. Szentesítették 1874. ápr. 17-én, kihirdették az országgyűlés képviselő­házában ápr. 20-án, a főrendiházban ápr. 21-én. Szükséges részletesebben ismer­tetni. Az új mértékrendszer alapja a méter, tízes felosztással és többszörözéssel. Alapmérték a Párizsban hitelesített, az Országos Levéltárban elhelyezett platina méterpálca. A hosszmérték egysége a méter, és ennek egységei, a térmértékek a hosszmértékek négyszögei, a köbmértékek pedig a hosszmértékek köbei. A súly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom