Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
űrtartalom a támpont. Lederer szerint a komáromi mérő kb. 64 l, 1846 ami 46,01 kg búza, így 854 nöl, vagyis 30,7 ár terület lehet, mint 1 komáromi mérő nagysága. 4.2.49.10. Mérő, köpcsényi. Helyi mérték. Köpcsény (Mosón) 1659. évi összeírása szerint a szántónál 1 köpcsényi mérő=0,25 hold. 18 ' 1 ' 7 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.49.11. Mérő, nagybányai. Ismét helyi, de a megyehatáron (Szatmár) túlnőtt földmérték. Kővár 1603. évi összeírása szerint dívott ott, és 1 nagybányai mérő= 0,33 hold. 1848 Támpont nincs. 4.2.49.12. Mérő, nagymihályi. Mint az előbbi, csak Zemplénből ment tovább. Nagyzalacska (Ung) 1689. évi összeírása szerint éltek vele ott. 1849 4.2.49.13. Mérő, nagyszombati. Még gabonamérő korában túlhaladt a névadó település (Pozsony) határán. Lederer szerint a „mérőrendszer vezető mértéke nem a pozsonyi, hanem a nagyszombati volt", s a 16. század végén úgy vélték, azonos a budaival, emellett a nagyszombati püspökség területén ezzel szedték a tizedet. 1850 1590-ben a nagyszombati a pozsonyi mérő felét tette ki, 1851 s így volt az 1735-ben is : 1 pozsonyi mérő=2 nagyszombati mérő, 1852 tehát a pozsonyi alapján (ld. 4.2.49.17.) 31,24 1 a nagyszombati mérő űrtartalma. A mondottak értelmében lehet, hogy már a 16. század végén, de mindenképpen a 17. század legelején alakult át földmértékké is, mert 1610-ben Nyitrán, 1853 1617-ben Hont, Nógrád, Bars megyékben 1854 már dívott. Rövidesen Mosonban is, 1855 természetesen Pozsony megyében, s a 18. század elején is éltek vele, 1856 később már ritkábban, mert kiszorítja a pozsonyi mérő. Nagyságáról egy viszony tájékoztat, az adatok mindegyike a szántóra vonatkozik. 4.2.49.13.1. Mérő, nagyszombati — hold. Általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony. Galgóc (Nyitra) 1610. évi összeírása szerint 1 nagyszombati mérő= 0,13—0,15, átlag 0,14 hold, illetve =0,33 kis hold. 1857 Nagyságbecsüre támpontom nincs. Sempte (Nyitra) 1638. évi összeírása szerint 1 nagyszombati mérő=0,12— 0,25, átlag 0,17 hold. 1858 Támpont nincs. Lajosfalva (Mosón) 1696. évi összeírása szerint (egységként kezelve) 1 nagyszombati mérő=0,25 hold. 1859 Támpont nincs. Taksony (Pozsony) 17. századi összeírása szerint Palócon 1 nagyszombati mérő= 0,22 hold. 1860 Támpont itt sincs. Összegezve: 7 nagyszombati mérő=0,12—0,25, átlag 0,19 hold, illetve egy alkalommal = 0,33 kis hold. 4.2.49.14. Mérő, óvári. A város, de lehet hogy a megye (Mosón) gabonamértékéből lett földmérték, mert Gáta (Mosón) 1705. évi összeírása szerint itt is éltek vele. 1861 Több adatom nincs rá. 4.2.49.15. Mérő, öreg. Egy adatom van. Aranyos (Komárom) 1743. évi összeírása szerint a szántónál 1 öreg mérő=0,3—0,7, átlag 0,43, gyakoriság 0,41 hold. 1 ™ 2
