Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Szenté Bálint alnádor
Szenté Bálintnak Alsó-Magyarország több megyéjében volt birtoka, elsősorban a már említett Mosón és Pozsony megyében. Törekedett is a birtokszerzésre, s minthogy pénzét jól tudta forgatni, alkalma nyílt egy-egy birtokrész megvételére vagy zálogba vételére. A zálogbirtokok évtizedekig maradtak nála, s tulajdonosaikkal gyakorta pereskedett miattuk. 45 Mosón megyében Gátán és Gáloson szerzett kúriákat, birtokrészeket az Orosz, Nagymihályi és az Esterházy családtól. 46 Itt is és Pozsony megyében, ahol alispán volt, állandóan gyarapította birtokát nádori adományok útján. Megszerezte többek között Fölbárt, Egyházasbárt, Kilitit, továbbá egy Szentgyörgy városához tartozó szőlőt. 47 Jómódú birtokosnak számított, 48 s a birtokszerzésen kívül állandóan foglalkozott pénzügyletekkel is. A nádornak gyakran adott vagy szerzett kölcsönt. 1682 augusztusában azzal biztatta, hogy egyik adósától nemsokára visszakapja pénzét, s ezt, ha szükséges, a nádor rendelkezésére bocsátja, bár maga is jól el tudná helyezni. Viszonzásul a nádor Kabold nevű birtokát kérte bérbe, ami a nádornak csekélység, de neki, ha a háborús időkben, rövid időre, árendába kaphatná, sokat jelentene, ott helyezné el cselédeit. 49 A legnagyobb kölcsön, amit a nádor Szenté Bálinttól és feleségétől, Szentbenedeky Erzsébettől 50 egy összegben felvett, 9000 forint volt, német pénzben, évi 6%-os kamatra, azzal a kikötéssel, hogy nemfizetés esetén az alnádor a nádor birtokaiból vehet elégtételt. 51 Ezenkívül 1687 és 1699 között még további 15 500 forintot kölcsönzött Szenté a nádornak, aki magára vállalta Csáky Lászlónak Szenté Bálinttal szemben fennálló adósságát addig, amíg Csáky az alnádornak fizetni tud. 52 A fizetés állandóan elmaradt, így a nádor, illetve Csáky adóssága nőtt. Az alnádor 1699 májusában, talán halálát érezve közeledni, azt tanácsolta a nádornak, ijesszen rá Csákyra azzal, hogy kezén levő birtokát Csáky erdélyi rokonainak adja át. A nádor és az alnádor között fennálló pénzügyi kapcsolat következménye lehetett az is, hogy a nádor adóssága után a nyitrai káptalannak járó kamatokat időnként az alnádor fizette ki. 53 1689-ben az alnádor Balassa Gábornak szerzett kölcsönt, s tőle ennek fejében záloglevelet kapott. 54 1688-ban Balassa Gábortól és Ádámtól két levélben is építőanyagot (lécet, zsindelyt, deszkát) kért fizetség ellenében, mivel Pozsony környékén ebből kevés van s neki éppen akkor három helyen is kellett építkeznie. 55 Szenté Bálint gyermektelenül halt meg 1699-ben. 56 Hagyatékára testvérének fia, Szenté Miklós tartott igényt, aki Batthyány Ádám országbíró segítségét kérte ennek megszerzéséhez. Az alnádor többször, hitelt érdemlő tanúk előtt is megígérte, hogy unokaöccsét örökösévé teszi, végrendeletet mégsem készített, hanem élete végén azzal biztatta, hogy felesége fog rendelkezni ebben az ügyben. Szenté Miklós az özvegy hirtelen halálától tartva s hivatkozva a nádortól kapott biztatásra is, 1700 szeptemberében az országbíró elé terjesztette kérését. 57
