Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

szokott mesterlegényeket tartsák csendben. A tanács ezért egy mesterembert rendelt ki felügyeletre. A püspök kívánta, hogy a város készíttessen az ő számára a prédikációs székkel szemben egy kis oratóriumot, hogy akkor is részt vehessen az istentiszteleten, ha nem maga végzi a szolgálatot. Kívánta ezenkívül, hogy a szentélybe ne járjanak az asszonyok, mivel ott az egyházi személyek helyét foglalják el. Ajánlotta a püspök, hogy a szent képeket és oszlopokat jó karban kell tartani. Kívánta, hogy a nagy oltár rácsaitól tartsák három lépés távolságban a gyerekeket, hogy az áldozók odamehessenek. A város ebből a célból két hajdút állított. Utasították a céhbiztosokat, hogy a céhek a más valláson lévőket ne kényszerítsék vasár- és ünnepnap a plébániatemplomba, mert ez ellenkezik a türelmi törvényekkel.

90 A következő évben, 1818-ban a felsővárosi plébánia került sorra. A canonica visitation Kisling Máté helyettes bíró, Rode András helyettes polgármester, egy tanácsos, a jegyző, a szószóló és két választott polgár képviselte a várost. A látogatás jelentőségét mutatja, hogy a városi mozsarakat elsütötték és a mesteremberek zászlóikkal vonultak fel. A látogatás május 12-én volt, a tanács az ott hallottakat már két nappal később megvitatta. A püspök megállapította, hogy a templom isteni szolgálatra díszesen elkészült, de a padlóját csak téglával, és nem a szokásos coloniai kövekkel rakták ki. Mivel a templom pénztára azonban már az addigi építkezés miatt is tetemes kiadásokba keveredett, a kövek hordását a felsővárosi gazdák ingyen vállalták. A püspök a hívek buzgóságával elégedett volt. Mégis azt tapasztalta, hogy „reggel a csapházba mennek és magukat ott mutatják". Ezért az isteni szolgálatot elmulasztják vagy részegen mennek a templomba. A püspök kívánságára a városi kapitány vasár- és ünnepnap az istentisztelet végéig megtiltotta a csapszékekben a borozást.

91 Egyházfi, harangozó A becsületes egyházfi hivatalra olyan józan életű személyeket rendeltek, akik komolyan és Isten nevének dicséretére viselték a megbízást. Az első ismert székesfehérvári egyházfi (Dankó István) fizetése 1743-ban 36 Ft, 5 mérő búza és 10 mérő gabona volt. A következő járadékokat kapta: harangozás (ezt a gyerekekkel végeztette), a viharágyúk sütögetése, hirdetések kiírása és keresztelési díjak. 1746ban már 40 Ft-ot és 5 mérő gabonát kapott.

92 Halála után Mericskay Mátyás, volt jezsuita sekrestyést vette fel a város a plébániatemplomba. Feladata volt a plébános és templomi felügyelő utasításait követni, a templomot tisztítani, díszíteni, a közönséges embereket megfigyelni, a 90 Prot. sess. 1817. máj. 2. No 665.; jún. 13. No 886. 91 Prot. sess. 1818. máj. 1—2. No 617.; máj. 14—15. No 674—677. 92 Prot. sess. 1743. dec. 31.; 1746. jún. 3.; 1749. ápr. 1.; Corp. stat. II/2. 322. Kassa 1699.; IV/2. Körmöcbánya 1628.