Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
II. A második Habsburg-berendezkedés (1708—1730)
219 Az 1714. december 28-i instructio: uo. 280 Thes.: AG 1719: 10. 281 Uo. 1721 : 10. sz. alatt fennmaradt egy keltezetlen instructio-/erv Ignaz Fricz mint sószállítási praefectus számára. 282 Az Udvari Kamara 1726. április 6-i rendelete Viechterhez jelzi, hogy az uralkodó 1726. február 12-én már kinevezte az elhunyt Prezner utódát (uo. 1726:197.) 283 Uo. 284 Instructiója (uo. 1725:51., 1726:237.) részletesen szabályozta pénzügyi feladatkörét. Alaposan át kellett vizsgálnia a sóhivatalok heti pénztári kimutatásait. Havi és negyedévi pénztári kivonatokat kellett felterjesztenie az Universalbankalitáthez (az utóbbiakban szerepelnie kellett a sóügyi személyzetnek is — a sóvágók kivételével). A szokásos kiadásoktól (illetmények, sóvágók bére, szállítási költségek) eltekintve csak az erdélyi cameralis director rendelkezésére és utalványára fizethetett ki (az az Universalbankalitáttól már megkapta erre nézve a szükséges utasításokat). Ügyelnie kellett arra, hogy az alája rendelt tiszteknek (a kincstár veszélyeztetésének elkerülésére) ne legyen több pénz a kezén, mint amennyi a folyamatos működéshez szükséges. A sószállításra szükség esetén előlegezzen pénzt. Visitatio alkalmával vizsgálja meg a helyi pénztárakat is; az esetleges hiányt azonnal jelentse az Universalbankalitátnek. Személyzeti változásokról ugyanannak tartozott azonnali jelentéssel (sürgős esetekben, a cameralis director jóváhagyásával, ideiglenesen beállíthatott tisztviselőket stb., de ezt szintén jelentenie kellett az Universalbankalitátnek). Kisebb, halaszthatatlan tatarozásokon kívül csak az Udvari Kamara jóváhagyásával indíthatott el nagyobb építkezéseket. Kauciók letételét azonnal jelentenie kellett a Bankalitatnek. 285 1712: EFL XVI. 1:7:62.; 1719:Thes.: AG 1719:10. 286 1726: Thes. :AG 1726: 175.; 1727: uo. 1727:1436. 287 Körmöcbányái írnokságára és a Cameratica Commissio melletti szerepére 1.: uo. 1699: 12. 288 1 690 és 1711 közötti pályájára 1. nemességi kérelme mellékleteként beadott szolgálati életrajzát ÍEK: AG 1719:52.). 289 Viechter 1724. július 15-én az Udvari Kamarának tett jelentésében már mint elhunytról beszél róla (AvuG Rot 31. — a Commissio Neoacquistica 1724. augusztus 18-i és 25-i ülésének jegyzőkönyvében). 290 Thes.: AG 1726:199. 291 Uo. 1729:308. 292 Uo. 1729:318. 293 Uo. 1719:10. 294 Uo. 1707:1. 295 A Commissio Neoacquistica 1723. május 13-i ülésének jegyzőkönyvében találkozunk ezzel (AvuG Rot 31.). 296 1 727: Thes. :AG 1727:55. 297 Schmidt: B II/6. 468. 298 Thes.: AG 1719: 10. 299 L. erre nézve Haan 1717. január 14-i kimutatását az erdélyi harmincadhálózatról (uo. 1717:1.). Ez jelzi az egyes tisztségeknél: akkori betöltőjük mióta fungál bennük. 300 N ev é ve i nem találkozunk az 1700-as, ill. az 1711—1714-i évek harmincadigazgatási kimutatásaiban. 301 1727-ben még e minőségben említik (uo. 1727:7.). 302 Az instructio: uo. 1714:60. 303 A török kereskedőkre — a Haan által 1719. március 24-én Macskásinak adott instructio szerint — a vám 3%-ban való megállapítása csak addig volt érvényes, amíg az áru az ő kezükben volt. Ha továbbadták Habsburg birodalmi kereskedőknek, s azok ki akarták vinni a Birodalomból, a rendes vám lépett érvénybe. Töröknek számított minden török birodalmi kereskedő, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül — a havasalföldiek és moldvaiak is. Annak megakadályozására, hogy délszláv („rác"), görög, ukrán és más kereskedők az egyik oldalon török, a másik oldalon császári alattvalóknak adják ki magukat, s mindkét oldalon élvezzék a kedvezményt, az ilyen személyektől török útlevelet kellett követelni, annak hiányában pedig a rendes vámot kellett megvenni rajtuk. A 3%-os, kedvezményes vám csak a Török Birodalom kereskedőire volt érvényes, más országokéira nem. A Török Birodalomból
