Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
ki magyarországi postamesternek, ő azonban atyját csak az udvari főposta-r mesterségben követte. 1558-tól kezdve a Bécs—Pozsony—Kassa vonalon kívül a Bécs—Komárom járat költségeit is a magyar kamara fedezte. Paar Péter idejében létesült a Kassa—Tokaj-—Szatmár vonal 7 állomással, 1566-ban még mint hadi, 1567 novemberétől kezdve pedig mint rendes járat, amelynek költségét az ugyanakkor szervezett szepesi kamara viselte. Az 1582-ig szolgált főpostamester érdemeit í. Ferdinánd egyebek között 1563-ban a magyar nemesség adományozásával jutalmazta. 1 ) Fiai, majd unokái állását is örökölték. Paar János, Péternek fia, 1582-től 1596-ig volt magyar főpostamester. Az ő idejében a Bécs—Komárom vonalon Öttevény, Óvár, Győr, Németi és Komárom állomásait a török miatt a Csallóközbe, illetve a Duna bal partjára, Majtény, Sopornya, Tardoskedd, Üjvár és Köbölkút állomásokra helyezték át 1594-ben, 1598-ban azonban helyreállították a korábbi állapotot. Paar Pompeius, Jánosnak öccse, 1596 és 1613 között viselte a magyar főpostamesteri tisztséget. Az ő idejére esett Bocskay István felkelése, akinek hajdúi a német postamesterekkel, mint kémekkel bántak el. A királyi posták működése egy időre majdnem teljesen megbénult, a fejedelem postáiról az irodalom semmit sem tud, ezek valószínűleg hadi vonalak voltak. Az 1606-i bécsi békekötés után helyreállt a régi rend. A postamesterek fizetése körül azonban továbbra is zavaros maradt a helyzet, noha 1610-ben szabályozták, hogy milyen állomásokat tartozik a magyar (pozsonyi) s milyeneket a szepesi kamara fizetni. A kamarák azonban, miként a XVI. század egész második felében, csak nehezen és későn utalták ki a postamesteri fizetéseket a főpostamesterek kezéhez, akik ismételten kérték, hogy mentesítsék őket a fizetések szétosztása alól, a király azonban kérésüket nem teljesítette. Főhatóságuk továbbra is kiterjedt mind a magyar, mind a szepesi kamara területére, csak a Dunántúl már említett vonalai maradtak továbbra is idegen igazgatás alatt. 2 ) Grác és Zágráb között Stájerország tartott fenn járatot. Paar Pompeius kiskorú gyermekei, Antal és János nevében Oroszlán György és Schia Miklós postamesterek igazgatták 1613 és 1619 között a magyar főhatóság alatt álló vonalakat, A kamarák továbbra is rendetlenül fizettek, de a magánküldemények fokozatosan szaporodván, a postamesterek így is megtalálták számításukat. Bethlen Gábor hadai elől a két Paar testvér 161D-ben Bécsbe menekült, ahonnan többé nem is tértek vissza. A királyi postamesterek nagyobbrésze a fejedelem szolgálatába állott, egyes állomásokat megszüntettek. A zavaros időkben Magnó Károly, majd fia, Magnó János Jakab udvari főpostamesterek rendelkeztek a magyarországi ügyekben is. Javaslatukra II. Ferdinánd Stokmayer Pál bécsi postamestert nevezte ki magyar főpostamesterré. A fejlődésnek ez az új vonala azonban, amely a magyar főpostamesterségnek az udvari alá rendelésére vezetett volna, 1622-ben megszakadt. A magyar posta történetében ekkor új korszak, a magyar főpostamesterek és a magyar kamarai főhatóság ideje következett. *) Paar Péterrel egyidőben a családnak még 5 tagja szolgált Magyarországon, mint postamester. 2 ) Ebben az időben a Sopron—Kőszeg—Körmend—Sárvár, továbbá a Várasd— Őbarcs—Csurgó—Babocsa—Szigetvár vonalak, valamint Fischamend, Petronell, Mosón, Öttevény és Óvár állomások tartoztak osztrák igazgatás alá.
