Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
csak annyit állapíthatunk meg, hogy 1654 januárjában még Roth körmöci alkamaragróf vezette, mint adminisztrátor, az egész bányakamarát, 2 ) 1654 októberében III. Ferdinánd egyik rendeletét már a foka maragrófhoz intézte, de hogy ez ki volt, nem tudjuk. 2 ) 1656 májusában és júliusában ismét adminisztrátort találunk a bányakamara élén, nevét nem ismerjük. 3 ) 1660 áprilisa és 1662 májusa között báró Chaos (keresztneve ismeretlen) főkamaragrófságáról vannak adataink. 4 ) 1665 áprilisától 1673 júliusáig báró joanelli János András foka maragrófhoz intézett rendeletek szerepelnek Schmidt gyűjteményében. 5 ) A báró Joanelli-család különben is jelentékeny szerepet játszott a magyarországi bányászat történetében, többek között, amint látni fogjuk, mint a besztercebányai rézvállalat bérlője. 1675 júliusa és 1679 áprilisa között újra adminisztrátor kezén látjuk a bányakamarát. 6 ) 1680 októberében tűnik fel először Viechter (keresztneve ismeretlen) főkamaragróf neve, 1690 decemberében még ő vezette a bányakamarát. 7 ) Hogy e főkamaragrófok és adminisztrátorok alatt, akiknek névsora még kiegészítésre szorul, a bányakamara hogyan fejlődött, a részletkutatásnak kell majd tisztáznia. A XVII. század második felének viszonyai teljesen ismeretlenek. 1690 februárjában egy főkamaragrófi rendelet Körmöcbánya város tanácsához ex consilio camerae Cremnicziensis kelt. 8 ) Ez az adat azt látszik bizonyítani, hogy a főkamaragróf mellett ekkor már kamarai tanács működött, vagyis a bányakamaránál is bevezették az újkori közigazgatás legjellegzetesebb elvét, a testületi (kollegiális) ügyintézést. Ez a kérdés is megoldásra vár. A körmöci alkamaragrófság. A főkamaragróf központi vezetése alatt az alsó magyarországi bányakamara területén három nagyobb hivatal működött: a körmöci és a selmeci alkamaragrófság és a besztercebányai igazgatóság vagy intézőség. Közülük rangban a körmöci alkamaragrófság állott az első helyen, amit bizonyít, hogy — miként láttuk — főkamaragróf nemlétében olykor az egész bányakamara irányítását a körmöci alkamaragrófra bízták. Minthogy e három hivatal egymástól, sőt bizonyos fokig a főkamaragróf ságtói is, többé-kevésbbé független volt, minthogy továbbá a főkamaragrófi állást sokszor nem töltötték be, s ilyenkor tulajdonképen alsómagyarországi bányakamara sem volt, a két alkamaragrófságot és a besztercebányai vállalat vezetőségét kamaráknak is nevezték. A három alkamara közül először a körmöci alakult ki, rangbéli elsőségét ez a körülmény is indokolta. A XV. század első felében már szerepelnek körmöci alkamaragrófok. 9 ) Amíg a király a bányakamarát bérbeadta, a bérlő főkamaragróf helyettesét, az alkamaragrófot familiárisai közül maga nevezte ki. Még a XVI. század első negyedében is a Thurzó-család egyik familiárisát, Hub Jánost találjuk a körmöci al ka maragrófságban. SzolgáJ ) Schmidt i. m. IV. k. 795. 1. 2 ) U. o. IV. k. 797. I. 3 ) U. o. V. k. 1., 5. 1. 4 ) U. o. V. k. 15., 191. 1. 6 ) U. o. V. k. 203., 232. 1. 6 ) U. o. V. k. 234., 375. 1. ') U. o. V. k. 388., 417. I. 8 ) U. o. V. k. 417. I. 9 ) Krizskó i. m. 62. I.
