Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
egyetemen tanult. 1871-1875-ben a Pénzügyminisztériumban dolgozott tisztviselőként. 1875-ben tanári, 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. Reáliskolai tanárként működött Budapesten 1882-ig. 1883-tól a budapesti egyetemen az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára, 1877-től az MTA tagja. 1903-ban lett tagja a főrendiháznak. 1890 és 1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság, 1893-1907-ben az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke. 1876-tól a Kisfaludy Társaság tagja, melynek 1879-ben titkárává, 1900-ban pedig elnökévé választották. 1911-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság első elnöke. Nemzetközi jelentőségű egyiptomi gyűjteménye halála után Svédországba került. 1903. november 23./1. me. - Kinevezése a Főrendi ház tagjává. 1905. május 4-/33. vkm. - Legfelsőbb elismerés. Berger Ferenc (1828-1919), orvos. 1854-ben szerzett orvosdoktori oklevelet, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le magánorvosként. 1869-ben Csongrád vármegye járási orvosává választották. 1876-ban lett Hódmezővásárhely tiszti főorvosa. 1903. augusztus 19./5. bűm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása. Berzeviczy Albert (1853-1936), kultúrpolitikus, miniszter. Sáros vármegyében kezdte politikai pályáját, majd az eperjesi jogakadémia tanára lett. 1881-től országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1887 és 1894 között kultuszminisztériumi államtitkár, majd 1903-tól 1905-ig a Tisza kormányban a kultuszminisztérium élére került. Az ellenzéki koalíció győzelme után egy időre visszavonult a politikai élettől. 1917-ben a főrendiház, 1927-ben a felsőház tagjává nevezték ki. 1889-től tagja a Kisfaludy Társaságnak. 1905- 1936-ban az MTA elnöke. 1913-ban az Országos Testnevelési Tanács, 1932- ben pedig a Magyar PEN Club elnökévé választották. Bethlen Pál gr. (1851-1935), földbirtokos. Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, Zürichben járt egyetemre. Tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utat tett, majd ötévig katonáskodott. Az 1870-es évek végén hazaköltözött bethleni birtokára, emellett tevékenyen részt vett Szolnok-Doboka vármegye közéletében. 1891-ben Beszterce-Naszód vármegye főispánjává nevezték ki, majd 1903-ban Szolnok-Doboka vármegye főispánja lett. 1903. december 19./1. bűm. - Főispáni kinevezése. 1906. január 28./40. bűm. - Szt. Ist- ván-rend kiskereszt adományozása. Bezerédj Pál (1840-1918), földbirtokos, szakíró. A weichenstefani gazdasági főiskola elvégzése után gyakornok volt, majd hat évet töltött Párizsban, miközben Európa különböző országainak gazdaságaiban tett tanulmányutakat. 1880-ban kapott megbízást az ország selyemhernyó-tenyésztésének rendezésére. Miniszteri biztosként a fonóipar fejlesztésén is munkálkodott. 1917-től az MTA tagja. 1903. november 10./2. me. - Kinevezése főrendi taggá. Bielek Miksa (1833-1917), műegyetemi tanár. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. Előbb az osztrák államvasutak szolgálatában állt, majd 1864-től 1906-ig a pesti műegyetemen 906
