Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

eljárás indokolására fel nem használhatja, mert mi az egyoldalú intézkedéssel csak azt biz­tosítjuk, amire nézve a cs. kir. osztrák kormánnyal megállapodtunk, és aminek a fogana­tosítása eddig is és ezentúl is csakis a cs. kir. osztrák kormányon múlott. Ha ennek dacára a cs. kir. osztrák kormány jónak látná egyoldalú intézkedésünkre olyan eljárást alapítani, amelyre joga nyilvánvalóan nincs, úgy az ebből származható bonyodalmakért a felelős­ség a magyar királyi kormányról annyival is inkább elhárul, mert a cs. kir. osztrák kor­mány ilyen eljárásával csak azt bizonyítaná be, hogy teljes lehetetlen a gazdasági közös­ségnek a fenntartása, ha azt a gazdasági közösséget úgy kezelik, mint a jelenlegi cs. kir. osztrák kormány. A minisztertanács az előterjesztést tudomásul vette, s a kért hozzájárulást megadta. A m. kir. pénzügyminiszter rendeletének tervezete A cukor forgalmának, a Magyar Korona Országai és a Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságok és Országok, valamint Bosznia és Hercegovina közt való szabályozásáról. A cukorra vonatkozó törvények némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló 1903. évi 2. törvénycikk módosításáról szóló törvényja­vaslatban egyetértőleg megállapított rendelkezések annak idején leendő vég­rehajtásának előkészítéséül a cs. kir. osztrák pénzügyminiszterrel egyetértő­leg rendelem, amint következik: I- § A cukorra vonatkozó törvények némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló 1903. évi 2. törvénycikk módosításáról szóló alkotmá­nyos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat határozmányainak hatálybalépte után ama cukor után, amely 1903. évi szeptember hó i-jétől a Magyar Korona Országaiból az átutalási eljárás (1899. évi XVII. törvénycikk429) mellett a Bi­rodalmi Tanácsban Képviselt Királyságokba és Országokba és Bosznia és Hercegovinába elszálbttatott, utólagosan illeték lesz szedendő, melynek tétele 100 kg tiszta súly fogyasztási cukor után 3 К 50 f, és 100 kg tiszta súly nyers­cukor után 3 К 20 f. Ezen utólag beszedendő illeték biztosítására köteles a küldő a jelen rendelet hatálybaléptének napjától fogva az után a cukor után, amelyet a Magyar Ko­rona Országaiból az átutalási eljárás mellett a Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságokba és Országokba és Bosznia és Hercegovinába 5 kilogrammot meghaladó mennyiségekben elszálh't, mielőtt a küldemény a küldő hivatal (1899. évi XVII. törvénycikk) által elintéztetnék, 100 kg tiszta súly fogyasz­tási cukor után 3 К 50 f-t, és 100 kg tiszta súly nyerscukor után 3 К 20 f-t készpénzben letétbe helyezni. 429 1899. évi ХУЛ. törvény. A fogyasztási adók biztosítása. Törvénytár, 1899. 95-103. 622

Next

/
Oldalképek
Tartalom