Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1362. augusztus 1 -augusztus 2. 93 felét magának foglalta el, jóllehet abban semmi joga sincsen, mert a falu az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan örökjogú birtoka. Megparancsolja tehát, hogy Nikolausnak vagy más bitorlóknak többé ne engedelmeskedjenek, hanem csak a káptalannak vagy officialisának, és teljesítsék törvényes urakkal szembeni minden kötelezettségüket. —A pecsét alatt kancelláriai jegyzet. Eredeti, papíron, a szöveg alatt befiiggesztett titkospecsét töredékeivel, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277361). □ Közlés: Szeredai: Notitia 52. — CDHung IX/3. 309-310. — Ub II. 197-198. — DocRomHist C, XII. 92-93 (román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 168. sz. 168. [1362. augusztus 1.-1364. október 6.] [Dénes] erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, miután [1360.] október 6-án (in oct. Mich, arch.) az erdélyrészi nemesek és minden rendű-rangú személyek számára Torda-n kezdett közgyűlésén a megyék szolgabírái és esküdt ülnökei tanúsították, hogy Rosundal-i Nikolaus comes és Selymbergh-i Stephan fía: Simon a Kolos-i konvent által az erdélyi káptalannak korábban már visszaiktatott [vö. 82. sz.] Zalathna birtokot hatalmasul foglalták el és használják. Ezért a János prépost, Miklós Zonuk-i, János Tylegd-i főesperes és mások által képviselt erdélyi káptalan javára szóló ítéletet hozott. Említve még Kysenyed-i Arnold. Eredeti, nedvességtől rongált hártyán, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, DL 28097. — Uv. — A teljesen elmosódott, ultraviola fénynél is csak nagyon töredékesen kibetűzhető szöveg keltezése azon alapszik, hogy a kolozsmonostori konvent által 1360. december 13-án ellentmondás nélkül az erdélyi káptalannak visszaiktatott (82. sz.) Szászzalatna jogtalan elfoglalása miatt először 1362. augusztus 1-jén lépnek fel Rozsondai Nikolaus ellen (167. sz.), míg Sellemberki Simonnak 1361. november 16-án még apját: Stephant tiltják el a birtok bitorlásától (137. sz.). 1364. október 6-án viszont Szászzalatna már ténylegesen a káptalan kezén van, csak határai pontos kijelölésére van szükség (326. sz.). 169. 1362. augusztus 2. (IV. Non. Augusti, an. XXL) [I.] Lajos király Bethlen-i Jakab fia: Jakabnak testvére (ír. u.): András, valamint unokaöccsei (fr. p.): Jakab fia: János fiai: Gergely és Apa, továbbá Gegus fia: János nevében is előterjesztett kérésére, visszaadja nekik Arpasthou és Banateluke nevű Belső-Szolnok vármegyei (in cttu de Zonuk interiori), Bethlen határain belül fekvő örökjogú birtokaikat, miután Dénes mostani erdélyi vajda okleveléből, más vajdák és hívei jelentéséből és vizsgálatából hitelt érdemlő módon meggyőződött arról, hogy e jószágokat néhai Tamás erdélyi vajda hivatalno- koskodása idején jogtalanul foglalta el tőlük és csatolta a Chychou nevű királyi várhoz. — Az oklevél Miklós esztergomi érsek és örökös ispán, királyi kancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Miklós esztergomi, Tamás kalocsai (Colocensis), Wgulin Spalato-i érsek; Demeter Warad-i, Domokos erdélyi, Kálmán győri (Jauriensis), István Zagrab-i, László Wesprim-i, Domokos Chanad-i, Vilmos pécsi (Quinqueecclesiensis), Mihály Wac-i, Péter boszniai (Boznensis), István fráter nyitrai (Nitriensis), Tamás frater szerémi (Sirimiensis), János knini (Thininyensis), Demeter Nona-i, Bálint makarskai (Macaren- sis), István lesinai (Farensis), Máté sebenicói (Sibinicensis), Miklós traui (Traguriensis), Mihály Scardona-i, Portiua zenggi (Senniensis) püspök, a zárai (Jadrensis), Ragusa-i, egri (Agriensis) és Corbauia-i szék betöltetlen; Kont Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, Bubeek István comes országbíró, János tárnokmester; Zeech-i Miklós Dalmácia és Hor
