Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát az 1927: XXI. tc.-n alapuló kötelező baleseti biztosításban a kárfedezés módosítása tárgyában. [Ries] Igazságügyminiszter: kéri levenni a napirendről a javaslatot. [Bán] Iparügyi miniszter: a javaslatnak drágító hatása lehet. Ezt ki kell vizsgálnia, de eddig erre még nem volt módja. [Ries] Igazságügyminiszter: azzal járul hozzá, hogy a végleges szöveget a minisztériumával egyetértésben állapítsák meg. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az iparügyi miniszter által említett kihatásait az iparügyi miniszter vizsgálja ki. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy az iparügyi és igazságügyminiszterrel a végleges szöveg letárgyalandó. 70 74. [Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdések tárgyában. Részletesen ismerteti a rendelettervezetet, amelyre észrevételek történtek. [Nagy] Miniszterelnök: az írásban közölt észrevételek és a szólásra jelentkezett miniszterek számából az az érzése, hogy egy nagyon hosszú vita eredményeképpen nem tudná a minisztertanács eldönteni ennek a rendelettervezetnek a sorsát. Tekintettel arra, hogy valóban pártközi határozat van erre vonatkozólag a kérdést sürgősen meg kell oldani, de helyes lenne, ha a népjóléti miniszter magához kéretné az észrevételt tett minisztereket és a pártok szakembereit egy pártközi konferenciára és kitárgyalva hozná a jövő heti minisztertanácsra. Talán már holnap átnézhetnék a vitás anyagot és akkor készen jönne ide, és a minisztertanács azonnal állást tud foglalni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: van itt bizonyos elvi kérdés is. [Nagy] Miniszterelnök: majd a pártok és a tárcák képviselői döntik el ezeket a kérdéseket. [Erőss]Közellátásügyi miniszter: az a kérése, hogy hívják meg a konferenciára az Országos Földmíves Szövetséget is. 70 A 46 374/1946. NM II. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az 1927: XXI. tc. a baleset esetére szóló kötelező biztosítás költségeinek fedezésére az úgynevezett felosztó- kirovó rendszert írta elő. E szerint a biztosítás terén a számadási időszak folyamán felmerült tényleges költségek az érintett munkáltatók között az általuk kifizetett munkabérek és üzemük veszélyességének arányában egy-egy számadási időszak elteltével utólagosan kerültek elszámolásra. Rámutatott egyben arra, hogy a munkáltatók így a biztosítási járulékokat nem a termeléssel párhuzamosan fizették, hanem a már lezárt üzletév után, másrészt, hogy ez a rendszer a biztosítást ellátó intézet ügyvitelét is megterhelte. A tárca - a tapasztalatok alapján - kezdeményezte a biztosítási teherviselésre kötelezett vállalatok kategóriáinak a csökkentését, csak a tíznél több munkavállalót foglalkoztató vállalatokat kívánta kötelezni a baleseti biztosítási járulék fizetésére, az éves járulék-elszámolással szemben negyedévenkénti elszámolás bevezetését, általában az egész rendszer egyszerűsítését és olcsóbbá tételét javasolta. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 4320/1947. ME sz. r.-et, MK április 13., 83. sz.
