Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, egykor a kolozsmonostori konvent mlt-ban, ahonnan 1898 és 1941 között tűnt el és került mindmáig ismeretlen helyre. • Regeszta: KmLt 10. sz. — AOkl XXIII. 78. sz. 1026. 1339. február 12. (f. VI. a. Invocavit) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Péter fia: Miklós comes, Gerend-i nemes, bárhol fekvő összes birtokát két részre osztotta kiskorú unokái között (nepotibus suis in minoribus annis constitutis), és ennek során Gerend felső részét a Szt. Erzsébet tiszteletére emelt kőtemplomtól kezdődően, továbbá Lona, Egerbeg, Zenthkyral és Zarkad (Torda vm) birtokot minden haszonvételével, különösképpen az ottani malmokkal és malomhelyekkel együtt, Miklós nevű fia: Miklós nevű gyermekének, Gerend alsó részét pedig az ottani malmokkal, továbbá Zenthmarton/ Scenthmarton, Hudrew [!], Kerezthur és Cheked (Torda vm) birtokot Jakab nevű fia Péter nevű gyermeke részére rendelte, a Szt. Erzsébet-templom kegyuraságát, valamint Banabyky és Bare/Baree Clus vármegyei jószágát közös tulajdonuknak hagyva, ez utóbbiakat jobbágyainak a hasznára is. E birtokok jövedelme felőli rendelkezést azonban élete végéig magának tartotta fenn. — Méltóságsor: Domokos prépost, Santus éneklő-, Tamás őrkanonok, Pál magister Karazna-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecsét töredékével, DL 3214. — Másodpéldány a leleszi konvent hiteleshelyi lt, Fasc. I. Antiq. No. 50 (DF 219452). • Regeszta: AOkl XXIII. 81. sz. 1027. 1339. február 17. (in Cibinio, f. IV. p. Invocavit) Jákob és Michael, Nikolaus és Martin szebeni comesek, Veresmarti (de Rufo monte) Georg comes és testvére: Gobelinus comes, Burchperg-i Blauus comes fia: Nikolaus comes, Thalheym-i Andreas comes, Castenholcz-i Danyel comes, Eppendorff-i Nikolaus comes bizonyítják, hogy Nikolaus comes Talmacz-i nemes előttük visszaadta azt a területet, amelyet a Schellenberch/ Schellenberg-i lakosoktól elfoglalt. Nikolaus comes lóra ülve, Helta-i Michael comes, Eppendorff-i Nikolaus comes fiai: Michael és Paul comes, valamint Heynmannus, Hoybit Johann, Schrutil Nikolaus, Schakensmit Nikolaus, Scharfenberger Nikolaus Thalmacz-i polgárok kíséretében az alábbi módon mutatta ki a vitás föld határait: Prima incipit circa lapideam viam, que vulgo dicitur Steynweg, citra unam quercum, que circumquaque est cum terra circumvulsa et deinde protendit directo modo versus aquam Zeoth/Czot vocatam. Et ultra ipsam aquam ulterius usque ad silvam, que Tanwalt appellatur, et ibi ipsum territórium terminatur. Et prata, que sunt sita ex illa parte aque memorate illis de Thalmacz debent esse libera uti de eisdem quantum possunt, sed rubeta ibidem debent esse communia ambabus partibus, tam illis de Thalmacz, quam illis de Schellenberg nullum offendendo in eisdem, sed agri arabiles ex ista parte ipsius aque et prate debent solummodo ad illos de Schellenberg pertinere. Et illi de Thalmacz nihil debent habere agere in ipsis agris arabilibus et pratis, sed si volunt in memoratis agris et pratis habere quidquam agere, hoc debet fieri cum illorum de Schellenberch voluntate. Et si silva ex ista dicta parte ipsius fortuitu comburetur, extunc ipsi de Thalmacz post ipsam combussionem pro aliquibus pascuis et pro aliis negotiis ipsam silvam non debent introire, si ultra hoc intraverint ipsi de Schellenberg debent liberam habere facultatem eosdem de Thalmacz, quos in ipsa combusta silva reperierint inpignorandi. Item hoc adiectum est, si ipsi de Schellenberg habent agere ultra