Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

122./23./ 1892. szeptember 15. 10 év tartamára egyenlő feltételek mellett előjog minden oly újabb vasút kiépítésére, mely Budapestet az Esztergom vidéki kőszénbányákkal kötné össze; a második vágány kiépítésének kötelezettsége csak akkor kezdődjék, ha a pálya bruttó jövedelme km-enként 18 000 Ft-ot ér el; a vis major eseteiben való megtérítésnek az engedményesek terhére csak akkor van helye, ha az önköltség 5%-át meghaladja; szénre, homokra, építési és tüzelőfára, téglákra s hasonló anyagokra nézve az önköltségi díjtétel 10 kr-ról 8 kr-ra szállítandó le. Állami segélyképpen kérnek: a híd építéséhez való hozzájárulás címén 1000 000-1 200 000 Ft-ot; postaszállítás címén 50 éven át évenkint 5500 Ft járulékot, ami 100 000 Ft tőkének felel meg; végre a budapest-esztergomi állami út fenntartásának megtakarítása címén 100 000 Ft-ot. A kért előzetes felhatalmazás megadatott.

3 5. A Besztercei Kir. Járásbíróság és Beszterce-Naszód vm. árvaszéke között hagyatéki ügy miatt keletkezett hatásköri összeütközés kérdésében — az igazságügy-miniszter előterjesztésére — határozat arról, hogy az eljárást a bíróság folytassa le. Jegyzetek a Az itt következő 5 sornyi szövegrészt olvashatatlanná téve — tollal áthúzták, b Javítás hitelesítéskor; itt eredetileg „helyi" állt. 1 Ld. még 1892. jún. 17./1L, szept. 10./13., szept. 16./L, okt. 28.Z8., 1893. febr. 13./20. 2 Ld. még 1890. máj. 30./6., aug. 30./9. 3 Szeniczeyéken kívül még gr. Zichy Nándor (1891. febr. 17.), valamint Tolnay Lajos és br. Radvánszky Géza (1891. márc. 26.) kaptak előmunkálati engedélyt a HÉV-re. E két érdekcsoport tervezetei — hasonlóan a korábbi kísérletekhez — Budáról kiinduló vonallal számoltak, s így a pesti part gyártelepei nem részesülhettek volna a vasút áldásaiból. Szeniczeyék tehát eleve előnyösebb helyzetben voltak, s terveik alapján 1891. dec. 15-én a közigazgatási bejárást, majd 1892. márc. 24—25én és júl. 30-án az engedélyezési tárgyalásokat is megtartották. A mt. felhatalmazása után folytatott hosszas tárgyalások során Zichy és érdektársai átvették Szeniczeyék tervezetét, s miután tisztázódtak a vitás kérdések, a kenn. 1893. aug. 10-i előterjesztése és az uraik. 1893. aug. 30-i lf. elhatározása nyomán sor kerülhetett az engedélyezésre felhatalmazást kérő tvj. benyújtására (1893. szept.). (OL - K 229 - 1893 - 2. t. - 8062 és 1894 - 2. t. - 4239.) — A tvj. indokolása megállapította, hogy a vasút kiépítésének késése káros hatással van az Esztergom környéki szénbányászatra és Bp. tüzelőellátására. Különösen fontosnak jelezte a vonal összekötését a Bp.-i Körvasúttal. (Vö. 1891. ápr. 6./2.) Az állam szerette volna saját költségére kiépiteni a vasutat, de a Körösmező-határszél vonal (vö. 1890. aug. 8./9.) és a Székely Vasutak (vö. 1894. jún. 18./3.) felemésztették a rendelkezésre álló összegeket. Ezért magánvállalkozással tervezték megvalósítani a vonalat, jelentős állami támogatás mellett: a 6 250 000 Ft-os összköltséghez a Bp. Duna-jobbparti Körvasút építési alapjából 1 000 000 Ft-tal (ez a körvasúti összeköttetés és a leendő északi összekötő vasúti híd építésére szolgált), az ingyenes postaszállítás fejében 50 éven át nyújtandó évi 5500 Ft-tal és 31 555 Ft egyszerű segéllyel járult hozzá az állam a szükséges töke beszerzéséhez. A dunai vasúti híd az állam tulajdonába került, de azt a HÉV ingyen használhatta. Kikötötték, hogy amennyiben a vasút éves tiszta jövedelme meghaladja a 14 000 Ft-ot, akkor beáll a második vágány létesítésének kötelezettsége. — 725