Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány Ebben az ügyben még az egyik minisztertanácsi jegyzőkönyvi pont utólagos módosítása is szükségessé vált. Szentesítés megtagadását javasoló határozatot hozott a testület a megyék szervezése és a tisztviselői állások rendszeresítése tárgyában elfogadott törvényjavaslatról. Csak akkor kerülhetett ^.or a szentesítésre, miután a Szabor a kívánt pontokon módosította a javaslatot. 10. BOSZNIA-HERCEGOVINA ÜGYEI Bosznia-Hercegovinát az 1878-as berlini szerződés értelmében szállta meg az Osztrák-Magyar Monarchia. A „megszállt tartományok"-ban — a török szultán szuverenitásának fenntartásával — ideiglenes jelleggel a megszálló hatalom feladata lett a kormányzás, amelynek módját Ausztriában és Magyarországon egyező törvény állapította meg. Az 1880:6. te. (és az 1880. február 22-i osztrák törvény) szerint a kormányzatot, ill. a közigazgatást a „közös minisztérium" (= közös pénzügyminiszter) vezeti úgy, hogy abba mind Ausztria, mind Magyarország kormánya „alkotmányos felelősség mellett befolyjon"; mindkét kormány „részt vesz mindazon tanácskozásokban, melyek ezen ideiglenes közigazgatás irányának és elveinek megállapítása, valamint vasutak építése céljából, a közös minisztériumban tartatnak." A törvény rögzítette továbbá, hogy a közigazgatás költségeit a tartományok saját jövedelmeiből kell fedezni, ha pedig ez teljes mértékben nem volna lehetséges, akkor a közigazgatási rendes költségek esetében — a Monarchia közös költségeinek megállapítására vonatkozó szabályok szerint — a két kormány egyetértésével kell biztosítani a hiány fedezetét, míg a rendkívüli kiadásokhoz szükséges hozzájárulások csak a Monarchia két államában „összhangzóan hozott törvények alapján engedélyezhetők." Ugyanez vonatkozott a vámokra, a közvetett adókra és a pénzrendszerre. Bosznia-Hercegovina igazgatását — a közös pénzügyminiszter, ekkor Kállay Béni — irányította a Szarajevóban székelő tartományi kormány (Landesregierung) révén.

68 Kormányciklusunkban évi rendszerességgel Bosznia-Hercegovina beligazgatási költségelőirányzata került a minisztertanács elé. Az 1891., 1892. és 1893. évi előirányzatok egyaránt felesleget mutattak, így rendkívüli eljárásra nem volt szükség. Ugyanakkor a kormány a kiadások folytonos emelkedése miatt 1891 őszén szükségesnek látta figyelmeztetni a közös pénzügyminisztert, hogy Jövőre a különben igen üdvös és örvendetes fejlesztése a kulturális intézményeknek, figyelemmel a megszállott tartományok adózási képességében beállható hanyatlásokra, valamivel lassúbb ütemben fog haladni, hogy az az eshetőség, miszerint a Monarchia két állama legyen kénytelen e miatt pénzügyi áldozatokat hozni, kizárassék." (1890. máj. 17./10., 1891. okt. 30./3., 1892. máj. 5./3.) A minisztertanács már két hónappal korábban is hasonló kritikát fogalmazott meg az 1889. évi bosznia-hercegovinai zárszámadással szemben, és felszólalt az előirányzaton túli kiadások miatt. (1892. márc. 6./16.) 1891. december 18-án tárgyalta meg a minisztertanács Kállay Béni tervezetét a Közös Pénzügyminisztérium „bosnyák osztálya" önálló hivatallá fejlesztésére. Tartalma ellen lényegében nem emelt kifogást a testület, viszont — a jegyzőkönyv tanú100