Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 54. 1945. szeptember 17 207
54. 1945. szeptember 17. mássy Pál ezredes, Vörös Gyula ezredes vezérőrnaggyá való előléptetése, továbbá Székely János vezérőrnagy altábornaggyá és Molnár Pál ezredes vezérőrnaggyá való kinevezése tárgyában. 45 Minisztertanács az előléptetésekhez hozzájárult. 4 * A jegyzőkönyv mellett lévő előterjesztés és a Hadtörténeti Levéltárban található adatok szerint: Őrley Zoltán (1893-1983) ezredes 1944. október 15-e után Szegeden megszervezte az ellenállási mozgalom katonai tagozatát, a Szálasi-kormány in contumatiam halálra itélte. 1945-ben az 5. honvéd kerület parancsnoka lett. 1950-ben megfosztották katonai rangjától. Kőváry Marcell (1890—?) 1914-től gyalogsági törzstiszt. 1942-ben származási okok folytán mellőzték az ezredessé történő előléptetésnél, majd 1943-ban kényszernyugdíjazták. 1945. február l-jétől a debreceni 6. honvéd kerület parancsnoka volt. 1945 márciusában ezredessé, 1945 októberében vezérőrnaggyá léptették elő. 1946-ban elbocsátották a szolgálatból. 1950-ben megvonták a nyugdíját. Virágh László (1897-1986) a mödlingi műszaki katonai akadémia elvégzése után 1915-ben lett hivatásos katonatiszt. 1939-től a központi légvédelmi tüzériskola tanára, 1942-ben alezredessé léptették elő és az Országos Légoltalmi Parancsnokság parancsnokhelyettese lett. Megakadályozta, hogy a Légoltalmi Parancsnokságot az ostrom idején Pestről Budára helyezzék át. 1944 karácsonyán Kiss János altábornagyhoz fűződő kapcsolatai miatt a németek letartóztatták, megszabadulása után átállt a Vörös Hadsereghez. 1945 márciusában ezredessé, októberben pedig vezérőrnaggyá léptették elő. 1945-ben a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési osztályának vezetője volt, majd a pécsi katonai körzet parancsnoka lett, 1949-ban leváltották. 1950-ben külföldre távozott, előbb Ausztriában, majd az Egyesült Államokban élt. Schultheisz Miksa (1898-1972) a bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után 1917-ben a frontra került. 1935-ben vezérkari törzstiszti vizsgát tett. 1938-ban őrnaggyá léptették elő. 1941-ben, származása miatt, nyugállományba helyezték s polcári pályán helyezkedett el. 1945. március 30-án jelentkezett Debrecenben a Honvédelmi Minisztériumnál. Őrnagyként a miskolci 19. gyalogezred parancsnoka lett. 1945 májusában alezredessé, júniusban ezredessé s augusztusban vezérőrnaggyá léptették elő. 1947-ben nyugállományba került; a Jégértékesítő Vállalat pesterzsébeti telepén lóápolóként dolgozott. Szász Ferenc (1898-1985) 1915-től volt katona. 1916-ban tartalékos tiszti iskolát végzett, 1939-ben lett alezredes s 1942-ben ezredes, 1944-ben a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportjának főnöke, egyben a leventék országos parancsnoka. 1944. október 30-án vezérőrnaggyá léptették elő, rövidesen azonban 40 tiszttel és 800 főnyi legénységgel átállt a Vörös Hadsereghez, 1945 januárjában Sambr-ban „Magyar Légió"-t szervezett, amelyet később Debrecenben átadott a magyar Honvédelmi Minisztériumnak; a 3. honvéd kerület parancsnoka lett. Székely László vezérkari ezredesről lásd a 10. sz. jegyzőkönyv 17. sz. jegyzetét. Dttmbovich Emil vezérkari ezredes a 7. honvéd kerület parancsnoka lett. Szalay Tibor ezredes az 1. honvéd hadosztály parancsnoka volt, a miskolci ellenállási mozgalom egyik vezetője lett. Almássy Pál (1902-1985) hadiműszaki törzskari ezredesként, a Honvédelmi Minisztérium Ipari Felszámoló Csoportjának főnöke volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, a nyilasok letartóztatták és halálra ítélték, majd ezt kegyelmi úton 15 évi fegyházbüntetésre változtatták. Németországban tartották fogva. 1945. október l-jétől vezérőrnagyként a Honvédelmi Minisztérium anyagi főcsoportfőnöke lett. 1947-ben már altábornagy volt. 1950-ben ismét letartóztatták. 1955-ben szabadult. Vörös Gyula vezérkari ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Anyagi Csoportjának főnöke volt, a nyilasok letartóztatták. Szabadulása után átszökött a Vörös Hadsereghez. Székely János (1889-?) a katonai akadémia elvégzése után 1909-ben avatták tisztté. 1938-ban lett vezérőrnagy, az 1939. évi IV. te. alapján helyezték nyugállományba. 1945. október l-jétől volt altábornagy. Molnár Pál (1892-1951?) elvégezte a műegyetemet, a katonai műszaki akadémiát, továbbá a vezérkari és törzstiszti tanfolyamot. 1934-től volt alezredes, 1938-tól ezredes; 1945. október l-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1946 októberében a Hadiműszaki Törzskar főnöke, illetve 1948-tól a Haditechnikai Intézet főnöke lett. 1949. május l-jén altábornaggyá léptették elő. 222
