Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 34. 1945. június 13 543

34. 1945. június 13. 13 [Erdei] Belügyminiszter 132 808/1945. sz. alatt előterjeszti a határrendőrség felállítására vonatkozó javaslatot. A határrendőrség 6500 főből áll a tervezet szerint, míg egyes helyeken már kirendeltségek vannak felállítva.

9 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság is követeli a határrendőrség rendszeres működését. A szervezet teljesen kész van válogatott személyekből. Eredetileg 5000 létszámra volt tervezve, azonban a részletes kidolgozás után 6500 fő alkalmazása vált szükségessé. Minisztertanács a határrendőrség felállítására vonatkozó előterjesztést elfogadta azzal, hogy a honvédelmi és pénzügyi tárcával állapodjék meg a belügyminiszter az azonos szerveknek összműködése tárgyában. 14 [Erdei] Belügyminiszter a magyarországi szlovák mozgalommal kapcsolatban előterjeszti, hogy javaslatát nem tartja fenn, hanem csupán tájékoztatást kíván adni.

10 Kéri a minisztertanács hozzájárulását, hogy a nyíltan szembeállók ellen közigazgatási eljárást tehessen folyamatba. [Gyöngyösi] Külügyminiszter ismerteti az Egyesült Államok álláspontját a Csehszlovák Köztársaságból kitelepítendő németek kérdésében. Elsősorban azokat a problémákat kell megoldani, mellyel szemben a szövetséges megszálló hatóságok állanak Németországban, [sic!] Kisebbségeket csak a nemzetközi egyezmények végrehajtásaként szabad áttelepíteni. Az áttelepítés csak fokozatosan történhet. Ezeket az elveket az Egyesült Államok kormánya alkalmazhatóaknak tartja a magyarul beszélő kisebbségeknek Romániából, Jugoszláviából, valamint Csehszlovákiából történő kiutasítására is. Nem tartaná azonban igazságosnak, hogy egy kisebbséget alkotó etnikai csoport minden tagját bűnösként kezeljenek pusztán népi származásánál fogva. Egy faji eredetű teljes kisebbségi csoportot nem lehet háborús bűnösként kezelni. Egyébként most ez a kérdés összefügg a különböző helyekről, így Pozsonyból is kitelepített magyarok ügyével. Az Északamerikai Egyesült Államok követéhez kérdést intézett a washingtoni kormány álláspontja tekintetében. Ezzel kapcsolatosan, megbeszélések alapján, az az álláspontja, hogy a magyar kormány helyezkedjen a megfigyelés álláspontjára, különösképpen, amíg a szovjet kormány felfogása határozottá válik. Különösen sérelmes a csallóközi magyaroknak helyzete. Ez tiszta magyar terület és Puskin követ részéről is ilyen megjegyzés hangzott el.

11 [Bán] Az Iparügyi Miniszter magáévá teszi a türelmi állapotot. Minisztertanács az előterjesztéseket tudomásul veszi. ' Az előzményt illetően lásd a 10. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. A Belügyminisztérium 1945. május 31-én kelt szám nélküli előterjesztése szerint a magyar határrendőrség, valamint a révkapitányságok és a repülőtéri kapitányságok felállítását elsősorban az sürgette, hogy különösen az északkeleti határokon olyan káros gazdasági tevékenység folyt, ami az ország közellátását hátrányosan befolyásolta, a déli határrészen, Kelebia környékén, valamint a nyugati részen pedig a közbiztonságot veszélyeztető kilengések voltak. A határrendőrség létszámát 6506 főben javasolta megállapítani. Az előterjesztés mellett megtalálható a létszám rangfokozatok szerinti felsorolása is. (MOL XIX-G-1-a 1945-6279) 10 Lásd a 34/a. sz. mellékletet. " A pozsonyi magyarságot Ligetújfalura deportálták. (MOL XIX-A-1-j 1945-XXXIV-2625-7991) A Puskin követtel folytatott megbeszélésről esetleg készített feljegyzést nem ismerjük; az Egyesült Államok képviselőjével ez ügyben készült jegyzékváltásról lásd a 44. sz. jegyzőkönyv 44/c. sz. mellékletét. 547