Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390

26. 194S. május 4. Mind a rendelettervezetet, mind azt a javaslatot, hogy Antall Józsefet nevez­zék ki vezetőül, a minisztertanács elfogadja 16 , azonban a népjóléti miniszter kérésére elfogadják, hogy kb. félév múlva Antall a népjólétihez visszamenjen. [10] [Erdei] 2. 50 millió pengőnek a Belügyminisztérium részére való rendelkezésre bo­csátását kéri, melyből 25 a városok megsegítéséhez, 13 a rendőrség felállítására szük­séges, a másik 12-[t] már megkapta. 17 A javaslathoz Vásáry szól hozzá, mely szerint nem ellenzi ugyan az összeg megadását, azonban ké­ri, hogy az önkormányzati hitelek a Büm. [mel] és Püm.-mel egyetértésben történjék. Helyzetüket alaposan meg kell vizsgálni. A rendőrségnek adandó kölcsönnél azt kí­vánja, hogy a rendőrség létszámát a Püm.-mel egyetértésben állapítsák meg. A javaslatot a minisztertanács elfogadta. [11] [Erdei] 3. Jelenti, hogy a rendőrfőkapitány [sic!] stb. pártpolitikai szempontból való megoszlására az adatokat még nem tudta beszerezni. 18 [12] [Erdei] 4. A közmunkára vonatkozólag a minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kiadott jogtalan rendeletet fügessze fel és egy közmunka rendeletet jóváhagyásra hozzon a minisztertanács elé. 19 16 A Belügyminisztérium előterjesztése és a rendelet tervezete megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az elő­terjesztés rámutatott arra, hogy a hivatal lényegében kormánybiztosságnak tekintendő, de nemkívánatos kö­vetkeztetések elkerülése céljából mellőzték ezt az elnevezést. Másrészt jelezte a belügyminiszter, hogy a mene­kült közalkalmazottak sorsának rendezését a felállítandó hivatalra kívánja bízni, a fasiszta németek kitelepí­tése ügyében pedig intern rendelet kiadását tartja szükségesnek. Lásd az 1710/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. május 10. Antall József (1896-1974) jogász. 1919-től a Belügyminisztérium munkatársa, a második világháború alatt menekültügyi megbízott, 1944-ben a németek letartóztatták, de szeptemberben szabadlábra helyezték. 1945­ben a Népjóléti Minisztériumban lett miniszteri tanácsos. 1945 május 4-től a Népgondozó Hivatal vezetője. 1945. május 24-től november 15-ig az Újjáépítési Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1946. július 20-ig újjáépítési miniszter. 1945. novemberétől nemzetgyűlési majd 1953-ig országgyűlési képviselő. 1946-tól 1948-ig a Kisgazdapárt pártigazgatója volt. 17 Lásd a 26/d. sz. mellékletet. 18 Lásd a 23. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját. 1945. március 6-án 5264/1945. szám alatt Erdei belügy­miniszter Beljanov vezérőrnagyhoz intézett levelében jelezte, hogy a rendőrségre és a rendőrségen őrizetben tartottakra vonatkozólag még nem állt módjában teljeskörű jelentést tenni, mivel az adatok gyűjtése még fo­lyamatban volt, de ígérte, hogy a beérkező adatokat időről időre közölni fogja. Ehhez a leveléhez mellékelten két város és Csonka-Bihar vármegye rendőrségének vezetőiről, pártállásukról, részben felfegyverzésükről kö­zölt adatokat. Kecskemétről még 1946-ban is küldtek adatokat a szovjet fegyverszüneti bizottság részére a rendőrség politikai összetételéről, tevékenységéről. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz 184/1946) " Lásd a 25. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját és 13. jegyzetét, valamint a 4000/1945. ME sz. rendele­tet (MK 1945. június 28.) az újjáépítési közmunkakötelezettség szabályozásáról. E rendelet 26. §-ának (2) be­kezdése kimondta, hogy az „országos építésügyi kormánybiztosságnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a helyi nemzeti bizottságoknak, a polgármestereknek s általában a helyi hatóságoknak, minden olyan rendelke­zése, amely újjépítési közmunkát, vagy ehhez hasonló jellegű közszolgáltatást rendel el, jelen rendelet hatály­balépésével hatályát veszti." 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom