Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

várkastélyokat építhessenek és azokat Magyarország többi, várakkal és erődítményekkel bíró nemeseinek módjára bírhassák. -Tört. Tár 1884. 417. (DL 87891 - Esterházy cs. hercegi ága, Repositorium 35-A-24.) Az oklevél jobb alsó sarkában: Ad estimationem prepositi Albensis L floreni auri et cum prioribus iam sunt C floreni auri. -Átírta Zs. 1416. máj. 27-i privilégiumában. DL 87893. (Uo. 35-A-25.) -(M.) 1783 Ápr. 16. (4. die f. II. p. Ramis palmarum) A szepesi káptalan Zs.-hoz. Peren-i Péter országbíró levelére kiküldötte jelenlétében Both Miklós királyi ember Gargow/Gargo-i András fiát: Pétert Gargow birtokon lévő részen Szt. György nyolcadára jelenléte elé idézte Gargow-i Illés fia: László mester

1 ellenében, oklevelei bemutatására és három márka bírság megfizetésére kötelezve őt. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. DL 63753. (Görgey cs. görgői.) 1 A „magister" csak a hátlap címzésében. 1784 Ápr. 16. (in cene Domini) A váradi káptalan előtt Olah (dictus) István egri kanonok káptalanja nevében is, másrészről Gerla-i Ábrahám fiának: Miklósnak fiai: István, Imre és László, ez Ábrahám fia: László és Dénes fia: Ábrahám fogott bírák közbenjárására kiegyezve a káptalannak a Békés megyei Feyerem nevű birtoka határain belül fekvő Wese birtok miatt a Gerla-i nemesek ellen indított és több ízben elhalasztott perben megállapodnak, hogy perüket megszüntetik, valamennyi peres és bírságlevelüket érvényteleneknek nyilvánítják, kölcsönösen meg nem törtéteknek tekintik az egymás ellen elkövetett hatalmaskodásokat, jogtalanságokat és kártételeket, a Gerla-i nemesek pedig Wese birtokot örökre átengedik a káptalannak, vállalva, hogy mindegyikük külön-külön in succubitu duelli facti potentialis pervesztessé válik, ha Weze birtok miatt háborgatnák a káptalant. Hártyán, függőpecséttel. HML 709, Egri székesfőkápt. mit. 19-1-1-7. (DF 210632.) - (M.) * Ápr. 16. A váradi káptalan (helyesen: a kolozsmonostori konvent) Lépes Loránd erdélyi vajdához. Tört. Tár 1896. 736. - Helyes kelte: ápr. 22. Lásd 1794. 1785 Ápr. 16. A leleszi konvent Garai Miklós nádorhoz. Csapi Istvánt Zemplén megyében három vásáron kikiáltással megidézték Csetneki János felesége: Klára ellen. - Zichy VI. 407. (Garai Miklós nádor 1416. jún. 15-i okl.-ből. DL 79353 - Zichy cs. zsélyi lt. 214-C-129.) - (M.) 1786 Ápr. 16. Közjegyző írásba foglalja az Eperjes város bírája által előállított tanúk vallomását, amely szerint Simon oltárigazgató kelyhét, feszületét, két miseruháját és misekönyvét a Szt. Miklós-egyházra hagyta, Érdújhelyi 214, részlet közjegyzői jeggyel, előtte magyar fordítás. (Eperjes város lt., Testamenta 1380— 1499. C. II. L. 123. fasc. A.) - (M.) 1787 Ápr. 16. Párizs. A toruní komtúr a német lovagrend nagymesterének beszámol a Zs.-dal és a lengyelekkel Saint Denis-ben folytatott tárgyalásokról. - Mon. Pol. VI. 339. (Königsberg lt.) - Koeppen 320, kiv. (Uo.) - Joachim-Hubatsch 1/1. 2324, reg. (Uo.) A levélben az évszám nincs feltüntetve. - (M.) 1788 Ápr. 18. A zágrábi káptalan Szántói Lack Dávid szlavón bánhoz. Zs. febr. 16-i parancsára (1552) vizsgálatot tartva Felsőlindvai néhai Miklós nádor fiát: Jánost Szlavina birtokon megidézte Ludbregi János ellenében. - Fejér X/8. 561. (DL 43320 - Múz. törzsanyag, Jankovich-gyűjt.) - (M.) 1789 Ápr. 19. (Bude, in pasce) Zs. Iohanni vicario ecclesie Agriensis in spiritualibus generáli. Minthogy Kalla/Kallo-i Lewkws fia: Miklós a perben, amelyet előtte Bereck