Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
2113 Jún. 13. (in Vissegrad, f. IV. p. [corp.] Christi) Zs. a leleszi konventhez. Minthogy Bathor-i Péter fia: János, György fia: János és Szaniszló fia: István vissza akarják váltani a Rakamaz birtokban lévő részt, amely Kelche-i István fia: László kezére került, ő pedig azt zálogba adta Zakol-i Imrének és fiának: Berecknek, szólítsa fel az utóbbiakat verbo nostro regio, hogy miután megkapták a zálog összegét, adják vissza a birtokrészt a Bathor-iaknak, ha pedig erre nem hajlandók, idézze őket különös jelenléte elé a Bathor-iak ellenében, a köztük esetleg folyó pert figyelmen kívül hagyva. Papíron, zárlatán a középpecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Acta a. 1414-89. (DF 220764.) Hátlapján a konv. 1414. júl. 31-i jelentésének fogalmazványa, amely szerint kiküldötte és Iklod-i Mihály királyi ember a Zakol-iakat Zakol birtokon Szt. István nyolcadára megidézte. 2114 Jún. 13. Visegrád. Zs. a győri káptalanhoz. Állítsa ki Pomázi Cikó István és János részére oklevelét arról, hogy beiktatta őket Hőgyész, Csehi, Mindszent Vas megyei és Németi Sopron megyei birtokukba. - Hazai okmt. II. 200. (A győri kápt. 1414. júl. 9-i okl.-ből: 2240. DL 86258 - Ostffy cs. lt.) - (M.) 2115 Jún. 13. Visegrád. Zs. a váradi káptalanhoz. Tartson vizsgálatot a Bátoriak panaszára, amely szerint Rakamaz birtokon (Szabolcs m.) levő tiszai révükben a Rakamaziak fákat ültettek és házakat építettek. - Zichy VI. 304. (A váradi kápt. aug. 6-i okl.-ből. DL 79206 - Zichy cs. zsélyi lt.) - (M.) 2116 Jún. 13. Visegrád. Zs. a szekszárdi konventhez. Állapítsa meg, hogy a váci káptalan Horpácson (Baranya m.) birtokában van-e a Szepesi Jakab országbíró által számára megítélt harminckét teleknek, nyolc szőlőnek, 350 hold földnek, a hiányt pedig pótolja, elsősorban a Bátmonostori Töttös László által Krakó birtokhoz csatolt területből. - Zichy VI. 300. (DL 79202 - Zichy cs. zsélyi lt.) - (M.) 2117 Jún. 13. (in Visegrád, 44. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor a szepesi káptalanhoz. Alchno-i Dávid fia: Simon 1413. böjtközép nyolcadán Ruzk-i Henchman fia: Miklós ellenében előadta, hogy az a Henchman fia: Jakab halála után Alchno nevű birtokát a rá vonatkozó oklevelekkel együtt lefoglalta, és hatalmasul birtokolja, mire Miklós azt felelte, hogy Alchno birtokot Simon ősei eladták a rá vonatkozó oklevelekkel együtt Hanchman fiainak: Jakabnak és Miklósnak és a vételről szóló oklevelet kész bemutatni. Ezek után úgy ítélt, hogy az alperes tartozik mind az Alchno birtokra vonatkozó összes oklevelet, mind pedig a birtoknak Henchman fiainak történt eladásáról szóló oklevelet Szt. Jakab nyolcadán előtte bemutatni. Innen az oklevelek bemutatása a jelen nyolcadra halasztódott. Mivel ezen az alperes nem jelent meg, idézze meg őt oklevelei bemutatása végett Szt. Jakab nyolcadára. Tart. Garai Miklós 1426. márc. 19-i okl.-ből. Szepesi kápt. orsz. lt. 16-1-G-l7. (DF 263684.) - (M.) 2118 Jún. 13. (in Zenthemreh, f. IV. p. Barnabe) Nadab-i László erdélyi alvajda a kolozsmonostori konventhez. Iktassa be Gyogh-i István fiát: Jakabot és ugyanezen István fia: László fiát: Mihályt a Küküllő megyei Iklod nevű birtok kétharmadába. A kolozsmonostori konv. 1414. júl. 1 -ji okl.-ből, amelyet 1440. júl. 12-én Vízaknai Miklós erdélyi alvajda írt át. DL 30417. (GYKOL Centuriae G-89.) 2119 Jún. 13. Sállya. Közjegyzők írásba foglalják a fenyőfalvai és burgbergi plébánosok vallomását, amely szerint Selyk székben a teljes tized a plébánosoké volt; Domokos erdélyi püspök kezdett miatta a pápai kúriában pereskedni, utóda, Demeter, a későbbi esztergomi érsek, erőszakkal próbálta a plébánosokat megtörni, úgyhogy ezek egy ideig egy hegyen vonták meg magukat; Gobelinus püspök pedig előbb kéréssel
