Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Torna megye 1549?
TORNA MEGYE 1549? Torna megye 16. századi határai csaknem teljesen azonosak voltak a következő évszázadokban is szilárdan álló határokkal; csupán Stósz került utóbb hosszú időre Szepes megyéhez. (Az északnyugati, északi határon fekvő községsort csak a 19. század végén, határrendezések során csatolták Gömörhöz.) Az 1549 körül ezen a területen alapos munkát végző rovásadó-összeírók csupán a keleti megyeszegély 2 helységéről (Barakonyról és Horvátiról) nem tettek említést. A kicsiny megyében egyetlen nagybirtok volt: Bebek Ferenc gömöri főispáné (régi helyi bárócsaládból, a megyén kívül is hatalmas domíniumokkal). 179,5 porta tartozott uralma alá 17 helységben, túlnyomórészt a szádvári uradalom tartozékai. A megyeterületből csupán Torna környéke s a délkeleti és déli szegély nem volt az övé (de Perkupa és Szőlősardó igen, a délnyugati szögletben). 4 birtokos rendelkezett 10 portán felüli, de 100 portánál kisebb terjedelmű földdel és 6 név szerint nevezett személy (család, intézmény) ennél kevesebbel. 1 A 4, illetve 6 közép- és kisbirtok gazdái közül vingárti Horváth Gáspár főkamarásmesternek az özvegye emelkedett ki (a tornai váruradalom tulajdonosa), valamint a Derencsényi família (elődjük még a bárók rendjében). Várbirtokosok, illetve jelentős megyebeli tisztségek viselői voltak az összeírásban szereplők közül a Chetnekyek és Szinyek. Egyházi birtok a gombaszögi pálosokén kívül egy sem akadt Tornában, s ők is csak 6,5 portával rendelkeztek (a megyei porták 2%-ával). Porta % 100 portán felüli birtokok 179,5 55,2 11—100 porta közti birtokok 121,8 37,4 0—10 porta közti birtokok 24,2 7,4 Összesen 325,5 100 Torna megye tekintélyes számú (175) pusztatelkéből valamivel magasabb arányban részesült (portaszámaihoz viszonyítva) a közép- és nagybirtokosság, különösen Bebek, a Chetneky és Sziny család. Dobaynál ugyanakkor egyet sem és Horváthnénál is csak keveset találtak. A puszták az 1 A birtokosok egy részének meghatározása, a feldolgozott jegyzék hiányos adatszolgáltatása folytán, csak az 1548. évi rovásadójegyzékből volt lehetséges. (Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum XLVI.
