Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bars megye 1549
BARS MEGYE 1549 Bars megye 16. századi határai alig különböztek a későbbiektől. Az 1549. évi összeírásból a 2 bányavároson (Körmöcbányán és Újbányán) kívül csupán az erősen pusztított déli megyeszegély egy kisebb helységcsoportja maradt ki (Fajkürt és Ágó közt), továbbá egyes szétszórtan fekvő községek, különösen a magasabb hegyvidékek még csupán alakuló települései. Gondosan fölvették az adójegyzékbe a megye 1543 óta töröknek adózó és 1530 óta több hadjáratot elszenvedett déli felét is (a hódoltság határa a Verebély—Mohi—Sólymos vonaltól északra húzódott). Öt barsi (100 portán felüli) nagybirtok a következőképp oszlott meg: az esztergomi érseknek 372 portája volt, 35 helységben, Lévai (Cseh) Jánosnak (báró, a megyén kívül is több száz portával) 225,5 portája, 27 helységben, a Forgách bárói-nagybirtokosi családnak 141,5 portája 20 helységben, Körmöcbánya városának 135 portája, 6 helységben és a garamszentbenedeki bencés konventnak 133,5 portája, 19 helységben. Az érsek az északkeleti megyeszögletnek volt ura (Körmöcbánya körüli falvakban), továbbá Verebély, Garamszentbenedek, valamint Nagysalló környéki településeknek. Lévai (Cseh) János birtoka (a lévai uradalom) a megye déli felében feküdt, a keleti szegélyen összefüggőbb területen, középen és nyugaton kisebb foltokban. A Forgách család gimesi uradalmának tartozékai legnagyobbrészt a Zsitva völgyében sorakoztak, de jutott belőlük a Garam és a Nyitra völgyére is. Körmöcbánya falui a várost vették körül. Garamszentbenedek birtokai egyrészt a központ tágabb környékén tömörültek, másrészt, igen nagy szórásban, a Garam mellékén magasan fölfelé és jó darabon lefelé is, nemkülönben a Zsitva völgyének meg mellékfolyóinak több szakaszán. A 19-19 közép- illetve kisbirtok (11—100, illetve 0—11 portával) tulajdonosai közül Bornemisza Pál veszprémi püspök volt, Mérey Mihály személynök, Nyáry Ferenc lovászmester, a Dóczyak, a Lipcseyek, és Ghyczyek pedig nagyúri rokonság tagjai, maguk is várbirtokosok. A Hrussóy, Lipcsey, Majthényi és Tapolcsányi család sokfalus birtokait uradalmak tartozékaiként tartották nyilván (hrussói, saskői, keselőkői és kistapolcsányi uradalom). Megyei tisztségviselők leginkább a Gyepes, Kálnay, Kosztolányi, Simonyi, Szelezsényi, Szobonya, Tapolcsányi módos középbirtokos (vagy tekintélyes kisbirtokos) családokból kerültek ki. Egytelkes nemesek 1 csupán kis számban éltek a megye területén: 37 család 9 helységben, legtöbbjük Garamszentbenedeken és Tajnán, a többiek ezek közelében, illetve a megye északnyugati szögletén. Vagyoni differenciáltságuk a fizetett taxaösszegek tanúsága szerint nem 1 Ugyanabban az összeírásban.
