F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Jegyzetek
2 A minisztérium kiáltványát Európa népeihez és kormányaihoz lásd: KLÖM XV. 358. sz. jún. 28. Kossuth és Szemere írta alá. — Pulszky Kossuthnak aug. 7-én: „.. .A Circulairet Mednyánszky László gyalázatos felakasztása iránt közöltem s publicáltam, nagy benyomást tett..." London. Diplomáciai levelezés I. 523. — A körlevél francia, kőnyomatos példánya (176. k. ü. sz.), jún. 18.: Nyomtatványok 4. doboz, fol. 309—310. 3 Lásd: IM, Átladalmi ügyészi, 1849:2. kútfőben. — Nem erre az ügyre válasz, de hasonlóan a hadifoglyok szigorú őrzésére utasít Szemere nyílt rendelete, 1849. jún. 28. 357/b. ein. Görgei-gyűjtemény, 10 c) 37. csomó. 4 Az 1849. ápr. 28-i törvény a hadseregnek 50000 fővel való szaporításáról, 2. §. Lásd: Beér—Csizmadia 734. 5 Vö. Kossuth ápr. 27-i rendelete, amely a székelyek katonáskodási terhein kívánt könnyíteni. KLÖM XV. 80. sz. A június 26-'i minisztertanács abban állapodott meg, hogy Komárom környékére, a Duna jobb partjára a lehető legnagyobb erőt összpontosítják, és támadó előretörést tesznek az osztrákok ellen, a nyugati határ irányába. — Elhatározták a lakosság tájékoztatását is a helyzetről. Kossuth Görgeinek, jún. 26. KLÖM XV. 347. sz. a néphez intézendő kiáltványról és a Bécs felé irányuló előretörésről. — Kossuth Bemnek, jún. 26. Uo., 348. sz. értesíti a főhadsereg hadműveleteivel kapcsolatos döntésről és megszabja az erdélyi hadműveletek további irányát. — A minisztérium felhívása a néphez, jún. 27. Uo., 352. sz. Erről Kossuthon és Szemerén kívül más miniszter nem tudott. Vukovics 153.; Duschek 2. 289. — A minisztertanácsi ülésről szól Görgey II. 167—170.; Horváth III. 217—219. Június 28-án többszörös túlerő támadást intézett a Győrben állomásozó Pöltenberg-féle 7. hadtest és a Pápán lévő Kmety-hadosztály ellen, s győzött. A csata végére Győrbe érkező Görgei elrendelte a visszavonulást Komáromhoz. Kossuthhoz írott levelében vagy Komáromot vagy Nagyváradot javasolta a kormány új székhelyéül, mivel a főváros biztonságát nem szavatolhatta. Kossuth június 29-én haditanácsba hívta össze a minisztereket, a fővárosban tartózkodó magasrangú katonákat: Kiss Ernő, Dembinszki, Mészáros altábornagyokat, Perczel, Aulich, Lahner, Török tábornokokat. Damjanichtól, aki betegen feküdt, külön kért véleményt. A tanácskozás végeredménye: a kormány Szegedre teszi át székhelyét, az összes erőt is oda vonják össze. Görgei a komáromi őrség hátrahagyásával induljon meg seregével a kitűzött rendeltetési helyre. A kormányzói rendeleteket Csány, Kiss Ernő altábornagy és Aulich tábornok vitték Görgeinek. „Titokban Kiss Ernő kezébe volt kinevezési oklevél adva, melynél fogva Görgey engedelmetlensége esetében ő vala a sereg vezényletét átveendő." (Vukovics 142.) Kossuth Görgeinek, jún. 29. KLÖM XV. 364. sz. Közli a minisztertanács határozatát. — Kossuth nyílt rendelete Kiss Ernőnek, jún. 29. Uo. 365. sz. — Görgey a győri csatáról, a kormány küldötteiről: II. 177—181. — A minisztertanácsi ülésről: Vukovics 142. s köv. (nála jún. 30. áll), Horváth III. 229. s köv. Görgei előbb beleegyezett a minisztertanács határozatába, de még aznap, 30-án egyik Kossuthhoz írott levele szerint, visszatért korábbi tervéhez, azaz kijelentette, hogy marad Komáromnál, összpontosít minden erőt Bem, Vetter és Kazinczy seregén kívül, és döntő harcot vív az osztrák sereggel. Újabb vizsgálatok szerint Kossuthékhoz előbb jutott el Görgeinek a levonulásba beleegyező, mint az általa ugyanazon a napon írott (kisebb iktatószámú), a döntésnek ellentmondó levele. Vö. Klapka 560. Július /-én, a minisztertanács döntése után Kossuth megfosztotta a fővezérségtől Görgeit a Szegedre vonulás megtagadása miatt, és a fővárosba rendelte a Honvédelmi Minisztérium vezetésének tényleges átvételére. A minisztertanács hozzájárultával Mészáros altábornagyot, a korábbi minisztert nevezte ki fővezérré. Kossuth Görgeinek, jún. 30., júl. 1. KLÖM XV. 369., 374. sz. — Körrendelet a seregvezérekhez Görgei elmozdításáról. Mészáros kinevezéséről, júl. 1. Uo. 375. sz. — Görgei jún. 30-i levele: Görgey II. 180, 207—208. — A minisztertanácsi ülésről: Horváth III. 240. s köv.; Vukovics 142—146. Itt említés történik arról, hogy Mészáros és Kiss Ernő között dőlt el a fővezérség. Erről még: Szemere II. 75—77; Duschek 2. 291. Kiss Ernő (1799—1849) Volt cs. kir. katonatiszt, honvéd altábornagy, országos főhadparancsnok.
