Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

hető vissza. 7 Ha az antant támadni akar, akkor csak délről támadhat, és a csehekkel csak az orosz segítést akarná megakadályozni. A román front volt mindig a legerősebb frontunk és azt most megerősítjük. Csúcsán most van a nemzetközi zászlóalj. A székelyeknél a legénység teljesen át van nyergelve, csak a tisztekkel van baj. Ehhez a kérdéshez most nem nyúlunk hozzá, ezzel csínján kell bánni. 8 A Muraközben sincs baj: a szemben álló csapatok megegyeztek egymással, hogy nem támadnak, békében hagyják egymást. 9 De a legénységgel van baj: fegyelmezetlen, népbiztosoknak a jövő héten ki kell menniök a nagyobb helyekre. Külön törvényszéket kell csinálni. 10 A fegyelmet minden eszközzel helyre kell állítani. 6 De vannak hadosztályaink, mint a békéscsabai, amelyek a legpéldásabb rendben áll­nak. Van még egy hiba. Kaptam ma egy igen hosszú levelet a székely katonák bizottságának elnökétől, aki azt írja, hogy a székelyek átérzik a Tanácsköztársaság szükségességét, azon az állásponton vannak, hogy a pro­letárságot az egész országban fel kell szabadítani, de a székely katonák között az a hangulat, hogy ha a Smutsnak adott válasz alapján állunk — hogy nem állunk a területi integritás alapján —, akkor miért vannak ők ott? 11 Én 'holnap fogok nekik levelet írni, amelyben az lesz, hogy szent kötelességünknek tartjuk, hogy visszaadjuk a székelyeknek a székelyföldet. Landler: A szatmárnémeti direktóriumot különvonattal fölhívattam és elmondottam nekik, hogy Kun nyilatkozata semmi/ Amiről tegnap tár­gyaltunk, ma már ki is adtam a Vörös Örségre vonatkozó statáriumos rendeletet: fosztogatás, tettenérés esetében nem kell forradalmi törvény­szék, hanem a bűnössel azonnal végezni kell. Kell ezt csinálni, mert ha nem, akkor abszolúte nem lesz fegyelem. Ez a tegnapi határozatnak meg­e A gyorsírói feljegyzés áttételének másik változatában ez után még a következő' olvasható: „mert rendkívül sok panasz hangzik fel"* -Ez a rész a gyorsírói feljegyzés áttételének másik változatában a következőképpen hangzik: „hogy Kun nyilatkozatában semmi sincs, amelyró'l tegnap tárgyaltunk"­7 Vaclav Klofac nemzetvédelmi miniszter utasítására megtették csehszlovák részről a Magyarországi Tanácsköztársaság elleni intervencióra az előkészületeket. Ezt a csehszlovák haderő felkészületlensége és a csehszlovák munkásság tiltakozása nehezítette. A munkások vezetői április 3-án T. G. Masaryknál, a csehszlovák köztársaság elnökénél is tiltakoztak az intervenció ellen, aki ünnepélyesen kijelentette előttük, hogy csehszlovák fegyveres támadásról szó sem lehet. 8 A román fronton is túlerőben volt az ellenség, annak ellenére, hogy a Tanácsköztársaság március 21. és április 15. között öt zászlóaljjal, egy lovas- és egy műszaki századdal erősítette meg ezt a frontot. A Nemzetközi Vörös Ezred két zászlóalját a 21. székelydandár két zászlóaljának lecseréléseként küldték Csúcsára. A székely különítmény tisztikarának ellenforradalmi magatartá­sáról több jelzést is kapott a Forradalmi Kormányzótanács. Arról viszont még nem tudtak, hogy Kratochvil ezredes, a különítmény parancsnoka már április elején parlamentert küldött Aradra Gondrecourt francia tábornokhoz és Kolozsvárra is Maniu román politikushoz, katonai és politikai együttműködést felajánlva. 'Lásd a 12/b sz. jegyzőkönyv (április 11.) 32. jegyzetét. 10 Lásd a 12/a sz. jegyzőkönyv (április 11.) 32. jegyzetét. 11 A Tanácsköztársaság által Smutsnak adott válaszjegyzék 5. pontjában ez a kitétel pontosan így hangzik: „.. . a Magyarországi Tanácsköztársaság nem a területi integritás elvének alapján áll, de a területi kérdéseknek az imperialista hódítás alapján való megvalósítását ellenzi" (Vörös Újság, 1919. április 7. Az antant tárgyal a tanácskormánnyal).

Next

/
Oldalképek
Tartalom