Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1914. év
való tekintettel nem tartotta teljesíthetőnek, mert az ilyen intézkedést csak az állam különben veszélyeztetett magasabb érdeke menthetné, ami iránt háború kitörésekor, illetve a mozgósítás elrendelésekor lehetne a fennforgó körülmények szerint határozni. A minisztertanács mindazonáltal felhatalmazta a hadügyminiszter urat arra, hogy a szükséges előkészületeket ez iránt megtehesse, hogy ezen legénység" mozgósítás esetén ne a saját csapattestéhez vonuljon be, hanem a jelzett célokra felhasználható legyen. Ezen legénységre a 15. és 16. hadtesteknek — amint ezt az 1912. évi október hó 7-i minisztertanácsban 9 már volt szerencsém bejelenteni —, főleg a vasutak és határ biztosítása végett van szüksége, mely szolgálatok alól a Bosznia és Hercegovinában és Dalmáciában mozgósított csapatokat azon célból, hogy azok kizárólag hadműveleti célokra álljanak rendelkezésre, mentesíteni kell. Ezen legénység rendelkezésre bocsátását, — amint azt az 1912. évi október hó 7-én tartott minisztertanácsban már volt szerencsém kifejteni, megengedhetőnek tartom. Ezen álláspontomat az 1912. évi október 7-én megtartott minisztertanács is magáévá tette, amidőn elvben hozzájárult ahhoz, hogy ezen legénység nemcsak mozgósításkor, hanem már a Bosznia-Hercegovina és Dalmáciában elhelyezett hadtestek hadiállományra való kiegészítése esetén is a hadügyminiszter úr rendelkezésére bocsáttassék. 10 Tekintettel a külpolitikai viszonyokra, van szerencsém ennélfogva a minisztertanács hozzájárulását ahhoz kikérni, hogy a hadügyminiszter úrnak a felhatalmazás arra megadassék, hogy azon esetben, ha a mozgósítás elrendeltetnék, a szóban forgó legénységet a fent jelzett célokra igénybe vehesse. Budapest, 1914. évi július hó 24-én Hazai Vö. 1918 — 19—90. 10. 1914. júl. 30. (22.) — 4. Részleges mozgósítás folytán a kivételes hatalom bizonyos mértékű igénybevétele* L. 1914—21 — 2. A miniszterelnök úr bejelenti, hogy miután ő felsége folyó évi július hó 25-én kelt legfelső elhatározásával a közös hadseregnek, továbbá a honvédségnek rószbeli mozgósítását és a népfelkelésnek a honvédelem érdekei által megkövetelt mérvben való felhívását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott,. 9 1912—22 — 24. 10 Erre az intézkedésre — amint az 1913. nov. 28. (22.) minisztertanácsi jegyzőkönyv 97. pontjából kitűnik — azért volt szükség, hogy megakadályozzák a bosnyák országos vasutaknál várható sztrájk kitörését. — Bosznia-Hercegovina helyőrségeit Ausztriából és Magyarországról odahelyezett csapatok alkották. Ezeknek a csapatoknak egy része a világháborút megelőző balkáni mozgalmak idején hadilétszámon állt és ennek megfelelő erős kiképzést kapott. (A világháború 1914—1918, különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. Szerk. és kiadja a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár. Bp. IV. k. 1929. 17 — 12. o.)
