Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Német nyelvű e. t. — M. C. G. Pz. res. Ferenc József 1852 nyarán körutazást tett Magyarországon, ez alkalommal amnesztiában részesített 31, a haditörvényszék által elítélt Selmecbányái bányászt is. A pozsonyi katonai parancsnokság fúl, 20-án jelentette a kormányzóságnak, hogy a selmeci bányászok szabadonbocsátása az uralkodó kegyelméből igen megnyugtatólag hatott, s a selmeci térparancsnokság megítélése szerint remény van rá, hogy további rendbontásokra nem kerül sor. (M. C. G. Pz. 1852. 2115) Hont megye főnöke, amikor szept. 2-án megyéje lakosságának hangulatáról terjesztett fel jelentést a kerületi kormányzathoz, mégis azt írta, hogy a selmeci bányászok hangulata különösen nyomott; szűkös keresetük, az adómentesség elvesztése és az élelmiszerárak emelkedése következtében valósággal nyomorognak, és arról panaszkodnak, hogy a havonkénti bérfizetés újbóli bevezetése jelentékenyen megnehezítette helyzetüket. (GG. Stimmungsb. 1852. 1954. — 1901) A kerületi főispán ehhez a helytartótanácsnak írt jelentésében azt a megjegyzést fűzte, hogy a selmeci bányászok igen bajos helyzete előtte is ismeretes, és kívánatosnak tartja, hogy nekik a félhavonkénti bérfizetést megengedjék, annál is inkább, meri ezt az osztályt csak járandóságának kisebb időközökben való kifizetésével lehet kimenteni az uzsorások kezéből. (14198. sz.) A helytartóság ennek folytán felszólította Russeggert, hogy a selmeci bányászok bérkifizetésének kérdéséről tegyen jelentést. Russegger jelentésének tartalmát lásd alább. i) 1952 október 12—Selmecbánya Russegger József, az alsó-magyarországi bányavidék igazgatójának jelentése a helytartósághoz a Selmecbányái bányásznép elégedetlenségének okairól. A bányászok hangulata az élelmiszerárak emelkedése, adómentességük elvesztése s talán részben a havi bérfizetés miatt is nyomott ugyan, de egyesek folytonos panaszain kívül, ,,akik nem a legjobbak közé tartoznak", és akiknek véleménye az összességre nézve nem tekinthető irányadónak, egyébről nincsen tudomása. Azt azonban tudja, hogy a havi bérfizetés ellen a kocsmárosok protestálnak a leginkább, mert a munkások így ritkábban térnek be hozzájuk, és hogy ezek az újságokon keresztül is nyilvánítják véleményüket. A haditörvényszéki vizsgálat különben kiderítette, hogy részük volt a legutóbbi bányászlázadásban is. A havonkénti bérkifizetést a monarchia legtöbb bányavidékén bevezették (néhol negyedévenként fizetik a béreket), sőt a szomszédos besztercei vidéken is már régóta ez a szokás, anélkül, hogy ellene panasz merülne fel. Arra gyanakszik, hogy a selmeci bányászokat olyanok bujtogatják, akik minden rendnek ellenségei és a zavarosban akarnak halászni. Az élelmiszerek árának drágulását béremeléssel és kenyérmagvak alacsony limitoáron való kiadásával igyekeztek elviselhetővé tenni a munkások számára ; az áremelkedések következményeit megfelelő béremeléssel teljesen kiküszöbölni az államnak nem áll módjában. A havi bérfizetés bevezetését az egész monarchia területén az egységes, egyszerűbb számvitel, és a számvétel könnyítése, meg a személyzet erkölcsi