Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

kegyes színe elé, miszerint a többi megyefőnökök ebbeli közlései mínd nemleges tartalmúak. Egyébiránt nem hallgatható el azon észrevétel, hogy ezen m. k. helyt, tanács a szőnyegen forgó, nem eléggé kimerítő s az ügy érdekét csak mellesleg érintő jelentéseket az innét kibocsátott e részbeni tüzetes utasításoknak teljesen megfelelőknek nem találja, minél fogva az ebbeli hézagok lehetőleg ezen k. kormányszék saját észleleteiből is pótoltatnak. Az ekként ezen helyt, tanács rendelkezésére álló anyag a következőkben foglaltatik össze. Oly egyletek, melyekről alaposan valamely politikai célzatnak kitűzése s követése tehető fel, vagy melyek társadalmi reformok után törekszenek, minők a munkások osztálya által vagy azok részére alapított társulatok, vagy végre olyanok, melyek fő- s fiókegyletekre oszolva, ebbeli szervezetüknél fogva nagyobb terjedelmet vagy hatalmat jeleznek, — Magyarország területén egyfelől a fennálló egyleti törvényeknél, másfelől pedig az országot lakó nép természeti ösztönénél s jelleménél fogva nem léteznek. Jelesen minden politikai irányú társulatok az 1852. évi nov. 26-i egyleti szabályzat

14 5. §-a szerint] tiltvák, s így létre sem jöhetnek, — szintúgy a munkások egyleteinek alakulása is az 1863. évi jún. 20-án 644. sz. a. főkancellári utasítvány

15 által meggátoltatni rendeltetett, de különben is ilynemű vállalatok létesítésére a m. k. helytartótanácsnál lefolyt egyleti tárgyalások tanúsítása szerint kísérlet sem történt, mely tény eléggé igazolja az imént érintett abbeli állítmányt, miként az ország munkás népének zöme csak az önfenntartási törekvés után indulva, socialisticus irányú vágyaktól távol marad, hozzávetve még azon körülményt is, hogy Magyarhonban azon népi elemek is, melyek más országokban ily mozzanatok s ezekből fejlődő nagyobb mérvű szövetkezések rugóit s tényezőit képezik, vagy hiányoznak, vagy legalább nagyobb tömegekben nincsenek képviselve. Habár sajáltlag nem az imént jellemzett társulatok sorába tartozik, de mégis mint az iparos osztály szellemi s erkölcsi emelkedésének magasabb lendületet adók — említést érdemelnek a legújabb időben bővebben alakuló legényegyletek, jelesen a pécsi (katholikus és evangélikus), a pozsonyi, soproni, pécsi, győri, veszprémi, nagyszombati, körmöcbányai (vegyes felekezetű), kismartoni, váci, esztergomi, székesfehérvári, szakmári ; — többekre nézve még folyamatban lévén a tárgyalások, melyek közé névszerint a munkácsi gör. kath. püspöknek e téren tosnak látszó közös kormányintézkedésekre vonatkozó javaslatát, s hogy arról is gondoskodjék, hogy a jövőben bekövetkező jelentős változások e téren a minisztérium tudomására jussanak. (Htt. 1864. III. 4. 22982 [1863. 97475]) A magyar kancellária rendeletere és többszöri sürgetése után a helytartótanács a közölt felterjesztésben adott áttekintést az egyleti életről Magyarországon s tett javaslatot a kormány magatartására vonatkozóan az egyletek irányában. 14 Az ún. egyleti törvény. Országos Kormánylap 1853. 14. 1. 15 Lásd a 173. sz. iratot.