Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

dislocirt werde, so wie übevhaupt zu diesem Zwecke auch für andere nicht besetzte­Punkte von Ungarn, von den in Pest-Ofen konzentrirten 20 Baíaillons, einige derselben wieder dort entbehrt werden können." A kormányzó ennek megfelelően 18-án elrendelte a zászlóaljnak, hogy a szabadságosok elbocsátásának időpontja végett lépjen Russegger­rel érintkezésbe. (M. C. G. Militár Sec. 1853. ad 3682) 1853 március 19. — Pozsony A 2. katonai kerületi parancsnokság jelentése a kormányzósághoz a körmöcbányai bányásznyugtalanságok tárgyában folytatott vizsgálat ered­ményeiről. Mednyánszky megyefőnök és Polzer Selmecbányára kirendelt rendőrbiztos jelentései alapján megállapítható, hogy Röber pénz verő­mester és Weixler bányagondnok helytelenül ítélték meg a bányásznép elégedetlenségét a kenyér árának felemelése miatt és bányászlázadás kitörésétől tartottak. Az ő hibájuk, hogy túlzott rendszabályokat készí­tettek elő, amelyek azután a lakosság körében valóban izgalmat keltettek. A házkutatások eredménye alapján úgy látszik, hogy az Ujlakynál és Pehacseknél tartott összejövetelek sem veszélyesek. Röber és Weixler megdorgálását vagy megbüntetését kéri. Egyébként a bányásznép élet­viszonyaival kapcsolatban a következőket jegyzi meg : A bányagondnokság márc. 1-vel a kenyérmagvak limitoárát mérőnként 2 pengőforint 12 krajcárról 3 pengőforintra emelte. Ezt azzal indokolja, hogy az ily módon elért többletbevétel árán 600 bányász kivándorlását akarta megakadályozni. Tehát, hogy 600 vájár bérét emelhesse, 14 000 nyomorral küszködő munkást adóztatott meg. A tizen­négynapos béridőszaknak egyhavira való emelése — ami tavaly lázadás­hoz vezetett 15 — sem igazolható mással, minthogy ezáltal a hivatalnokok munkája csökkent. Ez a tavalyi rendelkezés és az előbb említett ár­emelés az általános árdrágulással együtt igen megnehezítették a mun­kások anyagi helyzetét, s a bányavidék mindaddig, míg a munkások sorsáról jobban nem gondoskodnak, a kerület veszélyes pontja marad. A 14 napos béridőszak újbóli bevezetését javasolja. (3800. et 3906. M. K. sz.) Német nyelvű e. t. - M. C. G. Civil Sec. 1854. 2686. (1853. 4853) E jelentéssel kapcsolatban a kormányzóság polgári osztályán az ügy előadója votumában megjegyezte, hogy a vizsgálat valóban arra az eredményre vezetett, hogy Röber és Weixler jelentése túlzott és alaptalan volt, azonban ezt a vizsgálatot két,,rossz­érzelmű" városi hivatalnok bonyolította le, akiket azóta tisztogatási eljárás alá veendő­nek minősítettek. Nem javasolja tehát, hogy Róbert és Weixlert megdorgálják. A havon­kénti bérfizetés bevezetésének indokait Russegger már az elmúlt évben előadta. A kenyér árának emelésével kapcsolatban azonban kérdést kellene intézni hozzá. — A kor­mányzó ápr. 11-én e javaslat értelmében döntött: megkérdezte Russeggertől, miért emelte fel a kincstári kenyérárakat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom