Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

GARAMSZENT BENEDEKI ÉS ESZTERGOMI URADALOM Az esztergomi főkáptalan javai két nagy birtok-kerületre, az esztergomira és a garamszentbenedekire oszlottak. Míg az előbbi uradalmat a káptalan már a kora középkor óta birtokolta, az utóbbit, mely évszázadokon keresztül a bencés rend garamszentbenedeki konventjének uradalma volt, — a konvent átvételével — csak 1565-ben szerezte meg a káptalan Örök jogon, királyi adományként. Ekkorra azonban az Esztergom-kerületi uradalom jó része török kézbe került, maga a káptalan is elmenekült Esztergomból és Nagyszombatba

1 tette át a székhelyét, így a töröktől inkább védett Garammenti birtok lett ellátásának forrása, ós Garamszentbenedek vára lett mindkét uradalmának székhelye. Ezért korszakunkban az Esztergom-kerületi uradalom megmaradt helységei részére is — a garami falvakkal együtt —Szentbenedeken tartják az úriszéket, a közölt perekben tehát mindkét uradalom jobbágyságának ügyei egyformán szerepelnek. A távol szókelő földesurat az általa Szentbenedekbe kiküldött prefektusok képviselik teljhatalommal. Mellettük, természetesen, udvarbíró s a szokott alsóbbfokú gazdasági személyzet, mint sáfár, ispán stb. működik. A prefektusok rendszerint papi személyek, megbízatásuk 1—3 évig tart. Rájuk ruházta a káptalan az úriszék összehívásának jogát és kötelességét is, valójában tehát a mindenkori prefektus az elsőfokú dominus magistratus. Ha valamely jobbágy vagy jobbágyfalu a prefektus megkerülésével egyenesen a káptalanhoz fordult panaszával, azt az úriszék, mint megengedhetetlent, szigorúan büntette.

2 A prefektust olykor, a terminológiát felcserélve, a káptalan Szentbenedekbe küldött teljhatalmú kommisszáriusának is nevezik. Ez a gazdasági igazgatás egy másik faktorához, a kommisszáriusok intézményéhez vezet. Nagyszombatból a káptalan — legalább tárgyalt korszakunkban — évenként küldött ki Szentbenedekbe két vagy három magasrangú egyházi személyt, mint teljhatalmú delegált kommisszáriusait, akiknek feladatává tette a prefektus működésének, általában az uradalmak gazdálkodásának felülvizsgálását, a hozam növeléséhez szükséges intézkedések kezdeményezését és megtételét, a jobbágyok úrbéri természetű panaszainak megvizsgálását s a döntést az ilyen természetű ügyekben. Amikor a delegátusok a helyszínen vannak, az ő nevükben hívják össze az úriszéket, s az ő nevükben küldenek ki idézéseket az úriszék előtti megjelenésre. A kommisszáriusok tehát felette állanak a prefektusnak, ez rendelkezéseiket végrehajtani köteles. A kommisszáriusok a jobbágyok egymás közötti ügyeiben is intézkednek : egyezségeket megerősítenek, azok megszegőire bírságot állapítanak meg, bír1 Nagyszombat (Tyrnavia), Nyitra m. — Trnava, CsSz. 2 L. pl. a 484. sz. pert. 53 Űriszék