Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 1. PROTOCOLLUM CAMERALIS CONSILII (A Magyar Kamara tanácsülési jegyzőkönyvei) 1549—1772 109 kötet, 3 csomó 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek és mutatók 1549—1772 109 kötet 1 csomó 2. Tanácsülési feljegyzések (jegyzőkönyvek, fogalmazványok) 1620, 1681, 1697, 1731, 1763, 1769—1772 2 csomó A Magyar Kamara tanácsüléseiről vezetett rendszeres feljegyzéseknek a sorozata ránkmaradt mai összetételében csak 1549-cel kezdődik, — tizennyolc évvel később, mint ahogy az 1531-ben másodízben életrehívott kormányszék Pozsony székhellyel megkezdte működését. Jóllehet már az első utasítások is — mind az 1528. mind az 1531. évi — meghagyták, hogy a titkár résztvegyen a tanácsüléseken és az ott hozott határozatokról gondos feljegyzéseket készítsen, sok jel szól amellett, hogy e rendelkezések végrehajtására és a tanácsülések munkáját rögzítő feljegyzések rendszeres vezetésére csak az 1548. december 12-én kiadott harmadik utasítás nyomán, tehát éppen a sorozatunkat nyitó 1549. évvel került sor. A feljegyzések fogalmi megjelölése a közel harmadfélszáz éven át nem volt egyöntetű. A korabeli szóhasználat változatos sorát vetette fel az elnevezéseknek, mielőtt a végső ,,protocollum"-nál megállapodott. „Memória pro exemplo litterarum" az első forma (1549. január—májusi füzet), majd a „Memóriáié quottidianum", „Memóriáié circa quottidina" (1549. május—augusztus, illetőleg augusztus—december) lesz a naponkénti jegyzések címfelirata, hogy azután közel másfél évtizedre (1552—1565) a „Memóriáié" rövidített formájának adjon helyet. A XVI. század utolsó harmadában viszont az „Expeditiones" elnevezés gyökeresedik meg, mintegy érzékeltetendő, hogy az ülésekről vezetett feljegyzések alapján fogalmazták meg a kiadásra, „expeditio"-ra kerülő írásbeli intézkedéseket vagy jelentéseket. Az 1590—1638 évekre eső fálszázados űr után először a „napló" (diarium), majd a „lajstrom" (regestrum) fogalma nyomul előtérbe, (1639—1646. aug. 22: „Diarium actorum camerae consistorii..."; 1646. aug. 22—1647: „Diarium expeditionis et actorum..."; 1648—1653: „Diarium consistorii camerae Hungaricae"; 1671: „Series diarii"; 1678 és 1682—1683: „Regestrum expeditionum et conclusionum"; 1688: „Diarium") a sorozat végleges nevét adó „Protocollum" csak 1708 óta tűnik fel a kötetek egykorú címfelirataiban. Az 1708—1709, 1711—1713. évi kötetek belső kötetcíme: „Protocollum consistoriale camerae Hungaricae"; az 1771. és az 1772. évié: „Protocollum consilii cameralis" s a jegyzőkönyvek szövegében már az 1750-es évek óta az előző ülés jegyzőkönyvének a felolvasását regesztráló bejegyzésekben használatos a , .protocollum consilii" megjelölés.