Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

mincadigazgatási ágazatának megfelelően oszlottak meg. A legtöbb építési és műszaki teendő a kincstári uradalmak körül akadt. (Az alapítványi uradalmak építési ügyei ekkor már a Helytartótanács anyagában találhatók.) Bőséges iratanyag van a gazdasági épületek emelésére, javítására, utak, töltések, hidak építésére, kutak ásására, csatornák, ciszternák építésére, az uradalmak mellett levő folyók szabályozására, telepes jobbágyoknak szánt házak emelésére, az uradalmak községeiben iskolák, paplakok, templomok építésére. A harmincadigazgatással, sóigazgatással, sóbányászattal kapcsolatos építkezési és műszaki ügyek mellett a Kamara ebben az időben is foglalkozott a veszteglőintézetek, egészségügyi zárak építési ügyeivel, továbbá postaépületek emelésével, javításával. A Kamara alá tartozott továbbra is a királyi épületek (budai, pozsonyi királyi vár, kormány hatóságok épületei), egyéb kincstári épületek, raktárak, műszaki létesítmények építése, javítása. (Pesti kincstári élelmezési ház, pesti zálogház, pozsonyi vízmű stb.). Az ügyosztály irányította és ellenőrizte elsősorban a Bácskában és a Bánságban folyó csatornázási és folyószabályozási munkálatokat. (Kiss szerzetes által tervezett hajózható csatorna a Bácskában.) Az országos jellegű víz- és folyószabályozás költségeit — amint erre már utaltunk — a sóárak felemelése révén keletkezett alapból fedezték. Az iratok tájékoztatást adnak az alap pénzeinek felhasználásáról is. Az ügyosztály ellenőrizte a kamarai adminisztrációknak építési ügyekben keletkezett s a Kamarához felterjesztett jegyzőkönyveit. Az iratok zömét az építészeti igazgatósággal folytatott levelezés teszi ki; az iratok között tervrajzok, vázlatok, térképek is voltak találhatók. Ezeknek a térkép- és tervtárba való kiemelése után a tervek és térképek helyén utalólap adja meg a jelenlegi jelzetet. Az ügyosztály tanácsülési jegyzőkönyveinek a szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével. Mutató nincs a jegyzőkönyvekhez. Az 1804 utáni jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. Az iratok a többi ügyosztályhoz hasonlóan kútfők és kútfőkön belül tételek szerint rendezettek. Mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek segítségével lehet bennük kutatni. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) A Kamara építési ügyosztálya 1810-ben megszűnt. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a vízi és építészeti igazgatóság irányítását 1810 után a Kamara helyett fokozatosan a Helytartótanács vette át. A Kamara természetesen továbbra is szoros kapcsolatban maradt az igazgatósággal. A Kamara építési és műszaki ügyeire 1810 után a megfelelő ügyosztályok, mégpedig elsősorban a sóügyi (Salinaria), a harmincadügyi (Tricesimalia), az uradalmi gazdálkodási (Oeconomica), a bánsági (Banatica), selyemhernyó-tenyésztési (Serici cultura) ügyosztályok iratanyagában kell kutatást végezni. A vízi és építészeti igazgatóság személyzeti ügyeivel és munkájának, számadásainak, ügyvitelének ellenőrzésével pedig a Kamara részéről a továbbiakban az 1830-as évekig az „Oeconomica" és a „Gremialia", 1830 után inkább a „Gremialia" ügyosztály foglalkozott. A budai, pesti és pozsonyi királyi épületek (királyi palota, kormányhatósági épületek) építési ügyeire az 1830-as évekig az „Oeconomica", 1830 után a „Gremialia" ügyosztály anyagában találunk adatokat.