Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

134. ACTA COMITIS PAULI BALASSA QUA IN RE SANITATIS OCCASIONE LUIS PESTIFERAE PARTIUM CISDANUBIARUM AD FLUVIUM VAGUM DELEGATI COMMISSARII REG1I (Gróf Balassa Pálnak a pestis leküzdésére a dunáninneni részekre a Vág folyó vonalához kiküldött királyi biztosnak az iratai) 1739—1743 4 kötet Ügyviteli jegyzőkönyv ; „Protocollum commissionis in re sanitatis delegatae", Balassa egészségügyi királyi biztos ügyviteli jegyzőkönyve 1739—1743 1 kötet Iratok : „Originalia mandata et decreta in re sanitatis interventa", királyi és helytartótanácsi rendeletek .1739—1743 2 kötet „Protocollum relationum commissionis in re sanitatis expeditarum", Balassa kir. biztos felterjesztéseinek és jelentéseinek fogalmazványai . . • 1739—1743 1 kötet 1739 tavaszán a pestisjárvány az ország minden részében egyre nagyobb méreteket öltött. A megyei hatóságok általában tehetetlenek voltak a betegség terjedésének a megakadályozásában. Ezért a király a helytartótanács javaslatára az ország különböző részeibe királyi biztosokat küldött, hogy ők gondoskodjanak a központi rendeletek végrehajtásáról. A dunáninneni részekre a király, 1739. június 9-én kelt leiratában, gróf Balassa Pál helytartótanácsi tanácsost küldötte ki egészségügyi királyi biztosként. Hatáskörébe tartozott Pozsony, Nyitra, Trencsén, Turóc, Bars, Hont, Zólyom és Nógrád megye védőintézkedéseinek ellenőrzése, illetve megszervezése. Kiküldetésének első időszakában Vágújhelyen, 1742—1743-ban pedig Kékkőn tartózkodott. Megbízatásakor Balassa biztosi tevékenységének célja az volt, hogy Pozsony városát és Ausztriát védje meg a pestisjárvány behatolásától. Mivel a Vágtól nyugatra eső területen még csak néhány helységben volt pestis, a helytartótanács a Vág folyót jelölte meg védővonalként. Itt nyílt a legkedvezőbb lehetőség arra, hogy a folyó keleti és nyugati partja közt a közlekedést ellenőrizhessék. Első feladata volt tehát a Vág melletti védővonal megszervezése: az átkelőhelyek őrzése, forgalmasabb útvonal mentén pedig vesztegzár állomás felállítása. A védővonal őrizetéről a katonaság közreműködésével és a vármegyék támogatásával gondoskodott. Utasításait a vármegyéknek végre kellett hajtani. Ezenkívül ellenőrizte a megyei egészségügyi bizottságok tevékenységét. Ügyelni kellett arra, hogy a megyei tisztikar tagjai a betegségtől való félelemben ne hagyják el hivatali helyeiket. A csavargók kóborlásának a megakadályozása is feladatai közé tartozott, mivel a pestist igen gyakran ők hurcolták tovább.