Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

37. ACTA SANITATIS (Egészségügyi iratok) 1724—1779 134 csomó, 3 kötet Iratok: „Ladula A—E" 1724—1779 110 csomó „No. 1—97." 1724—1779 5 csomó „Cumuli" 1738—1774 6 csomó „Idealia" 1727—1779 1 csomó „Regestranda" 1738—1744 3 csomó „Acta pestilentialia". . . 1738—1756 9 csomó „Series über die bei gemeiner Stadt Ofen in suppressionem pestis 1738—1745 aufgewendeten Unkosten und erlittene Damnifikation. 31. Mai 1748." 1737—1745 1 kötet Irattári segédkönyvek : „Index actorum in negotio sanitatis", a „Ladula A—E", a „No. 1—97" és a „Cumuli" lajstroma név- és tárgymutatóval ..... 1724—1779 1 kötet „Idealia sanitatis", az „Idealia" mutatója . . 1727—1779 1 kötet Az „Acta sanitatis" állag a helytartótanácsnak 1724—1779. évi egészségügyi, és a helytartótanács egészségügyi bizottságának 1738—1776. évi iratait tartalmazza. A helytartótanács kezdettől fogva feladatának tekintette az ország egészségügyi viszonyainak a megjavítását. Már 1725-ben jelentést kért a törvényhatóságoktól a szegényházak és ispotályok állapotáról. 1726-ban a Turóc megyében pusztító járványos betegség gyógyítására a körmöcbányai orvost rendelte ki. Ugyanezen évben a keleti pestis behurcolásának megakadályozására vesztegzárállomásokat állíttatott fel a Dráva és a Tisza alsó folyása mentén. 1727-ben a pozsonyi gyógyszertárnak érdektelen orvosok által való megvizsgálására adott utasítást. 1728-ban a pozsonyi jezsuiták és misericordiáriusok kezében lévő gyógyszertárak vizsgálatát rendelte el, mivel ezekre a városi hatóság felügyelete nem terjedt ki. A pestisjárvány és marhavész elleni védőintézkedéseket is kezdettől fogva ott találjuk a helytartótanács rendeletei között. A török birodalomból 1737 végén behurcolt pestis egyre nagyobb arányú terjedése elleni védekezés arra késztette az uralkodót, hogy a helytartótanács kebelén belül a védőintézkedések meggyorsítására egészségügyi bizottság felállítását rendelje el. 1738. augusztus 26-án kelt királyi leirat utasította a helytartótanácsot az egészségügyi bizottság felállítására. A bizottság elnökéül a heytartótanács főrangú tanácsosai közül egy országbárót jelölt ki a leirat, tagjaiul pedig két helytartótanácsi és két kamarai tanácsost, továbbá Pozsony városának két tanácsosát és egy orvost. A leirat hangsúlyozta, hogy a bizottság feladata az egész ország egészségügyi viszonyaira való felügyelet. A felállítását elrendelő királyi rendelet részletesen felsorolta a pestis elleni védőintézkedéseket, melyeket az ország törvényhatóságainak