Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Kitekintés - Bácska

a gimnáziumvezetésben és -igazgatásban már nagy gyakorlatra tettek szert. Talán a kalocsai társulat és Grősz József kalocsai érsek közötti szoros együttműködés, a társulat elköteleződése Grősz érsek és az általa képviselt eszmék mellett eleve alkalmatlanná tették a közösséget az államhatalom­mal való legcsekélyebb kooperációra is. Vagyis a Grősz érsekkel fenntartott közvetlen kapcsolat „kompromittálhatta” a nővéreket a rezsim szemében. Az 1950-es feloszlatás után a társulat tagjai szétszóródtak. A Magyar­országon maradt általános főnöknő előbb Budapesten, majd Balatonaka­rattyán élt, végig megfigyelés alatt. Több nővért rendszeresen kihallgattak, sokakat megfigyeltek és zaklattak. 1422 Általában nehezen jutottak munká­hoz, tartózkodási engedélyhez. 1423 Néhányan családtagjaikhoz költöztek, mások plébániákon kaptak állást. Sokakat a Szolidaritás Háziipari Szövet­kezetnél 1424 alkalmaztak, az idős és munkaképtelen nővérek egyházi fenn­tartású szociális otthonokba kerültek. A nővérek egy része külföldön találta meg új hivatását. Bácska A társulat 1947-es, generális főnöknőt választó káptalanján a bácskai házak küldöttei a határon való átkelés nehézségei miatt nem tudtak részt venni. A következő évben, 1948 őszén Bali Mária Ildefonsa általános főnöknő kér­vényezte az Apostoli Szentszéknél, hogy a társulat jugoszláv területen fekvő 20 zárdájából önálló rendtartományt, azaz provinciát alakítsanak ki. Kérését azzal indokolta, hogy a Bácskában élő 135 nővér töretlenül ragasz­kodik a kalocsai anyaházhoz. Hangsúlyozta, hogy bár a jugoszláv kormány már 1945-ben eltiltotta a nővéreket a tanítástól, és részükre semmiféle működési területet nem engedélyezett, ráadásul 15 zárdaingatlant állami 1422 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) adatai szerint Bali Mária Il­defonsa főnöknő (világi nevén Bali Rozália) neve összesen 12 dossziéban (operatív anya­gok és ügynöki jelentések között) szerepel. Két további kalocsai nővér, Hevesi Margit (Mária Angelika) és Piribauer Mária (Mária Terezina) és társaik ellen rendőrségi vizs­gálati eljárást is indítottak a ’60-as években. Az ÁBTL iratanyagának feltárása a társulat 1950 utáni történetéhez fontos adalékul szolgálhat; egyúttal kijelöli a későbbi kutatás egyik lehetséges irányát. 1423 Bangó 2000, 107–108. 1424 A Szolidaritás Háziipari Szövetkezet 1954-től 1997-ig működött termelő- és értékesítő szövetkezetként. A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat hozta létre a szerzetes­rendek föloszlatása során rendházaikból elűzött, munka nélkül maradt szerzetesek és szerzetesnők foglalkoztatására. A szövetkezetben a tagok kötöttáru gyártásával, egyházi ruhák készítésével, gyermek konfekcióruhák és kesztyűk varrásával foglalkoztak. A szö­vetkezeti munka hozzásegítette a szerzeteseket az igazolt munkaévek és a nyugdíjjogo­sultság megszerzéséhez. Magyar Katolikus Lexikon XI. 664.; XIII. 388–389. 435

Next

/
Oldalképek
Tartalom