Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Erdély
békésen folytathatta munkáját, mert a japánok nem avatkoztak bele a kínai vallási életbe, a helyi vallások gyakorlását nem akadályozták. A tamingi japán katonai parancsnok a magyar misszionáriusokkal jó viszonyt tartott fenn, mert a magyarokat szövetségesként kezelte.669 A kínai erők 1938-ban háromszor tettek kísérletet Taming visszafoglalására. 1941-ben a misszió egész területe hadszíntérré vált. Miután december 7-én Japán bekapcsolódott a II. világháborúba, illetve Kína hivatalosan hadat üzent Japánnak és szövetségeseinek, Kína újult erővel lépett fel a japán megszállókkal szemben. Közben a Szovjetunió által támogatott kínai kommunisták egyre nagyobb befolyásra tettek szert Észak-Kínában, így a magyar misszió területén is. Az irreguláris csapatok létszáma a kommunisták által elfoglalt területek nagyságának növekedésével párhuzamosan nőtt. 1944-ben Tamingban is kettős hatalom alakult ki, a falvak lakói a japánoknak és a kommunista parancsnokságnak is fizettek adót. Amikor Tamingban a japán hadműveletek idején kis létszámú helyőrség maradt, a kommunisták kétszer is betörtek a városba. 670 A II. világháború idején az akadozó postaforgalom miatt a magyarországi nővérek alig tudtak kapcsolatot teremteni a kínai misszióban lévő szerzetes társaikkal. A háborús pusztításokat és a kommunizmus térhódítását azonban a missziós nővérek is megtapasztalták, ezekről későbbi leveleikben beszámoltak. 671 Erdély A Délvidék 1941-es visszacsatolása oktatási szempontból nem hozta meg a társulat számára a várt eredményeket. Az állam csak kevés iskolanővért alkalmazott az ottani iskoláknál, új felekezeti iskolák alapítását pedig nem támogatta. Az ottani csalódás után a nővérek úgy érezték, hogy egy másik viszszacsatolt területen672 próbálnak új m űködési területet találni. Ebben befolyásolta őket az irredenta korszellem mellett az is, hogy így részt vesznek a visszatért, magyarlakta területek kulturális felvirágoztatásában. Az apropót 669Japán 1936. november 25-én aláírta Németországgal az Antikomintern Paktumot. Mivel Magyarország mind Németországgal, mind Olaszországgal jó kapcsolatokat ápolt, ezért tekintették a japánok a magyar misszionáriusokat szövetségeseiknek. Taming japán főparancsnoka korábban a berlini követségen szolgált, és Magyarországon is megfordult. Vámos 2003, 120–123. 670Vámos 2003, 127–130. 671A kínai misszió 1944 utáni történetét részletesen lásd „Az 1944–1946 közötti id őszak. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1944–1946. Kína” c. fejezetben. 672Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapott Észak-Erdélyben több mint 40 000 km2 területet, benne a Székelyfölddel. 259
