Református gimnázium, Miskolc, 1911

44 vagy adtak ki intézkedéseket. A szabadságharcok idején sokszor a megyegyűléseken határozták el, hogy hová csatlakozzék az egész megye. A közgyűlés küldötte ki a tisztviselőket egyes ügyek elintézése céljából. Akinek ügyét a vármegye végezhette el, a közgyűlés" hez fordult s az intézkedett, hogy az illetékes tisztviselők a kérdést vizsgálják meg. Ez vetette ki a házi adót, vette számon annak kezelését. Intézkedett katonai ügyekben, a várak jókarban tartását illetőleg. Irányította az egész közigazgatást, kiküldötte a szükséges bizottságokat és számon vette azok munkáját. Ez hozott szükség esetén határozatokat s ez alkalmazta, ha a körülmények ugy kívánták, a karhatalmat Általában a közgyűlés a megyei élet közép, pontja, annak irányítója, a megye jogainak letéteményese. Nagyjában azt mondhatjuk, hogy közgyűléseket havonta tartottak, Azonban a valóságban ettől a számtól nagy eltéréseket találunk így Barsban 1612 ben 10, 1613-ban 17, 1617-ben 19, 1618 ban 9, 1625-ben 5, 1626-ban 3 közgyűlés volt* Borsodban 1609-ben 7, 1610-ben 5, 1619-ben 7 közgyűlést tartottak.** A közgyűlések helye szintén változó volt. Egyes megyékben szinte állandóan ugyanazon a helyen tartották, más megyékben ellenben gyakran változott a gyűlés helye. Aradmegyében például állandóan Aradon volt a közgyűlés, Borsodban ellenben például 1619 ben Szendrőben, Edelényben, Boldván, más esztendőkben pedig Miskolczon, Sajószentpéteren stb. Az volt a rendes szokás, hogy a közgyűlés határozta meg a következő közgyűlés helyét és idejét. A hely különösen a török hódoltság idején volt sok változásnak kitéve. Azokon a helyeken, amelyeket a török veszélyeztetett, nem lehetett gyűlést tartani, így más helyre vonultak. Főként a várakba. A török hatalma alatt álló megyék, mi-it nemesi szervezetek, nem szűntek meg, de természetesen a török birtokán nem tarthattak gyűlést, hanem azon kívül így Pestmegye nemesi közönsége a XVII. század első felében rendszerint Nógrádmegye területén Fülek várában tartotta közgyűléseit. A közgyűlés összehívójának és vezetőjének a főispánnak kellett volna lenni, azonban ennek sok akadálya volt. így a összehívás és a gyűlés vezetése az alis-pán feladatává vált. Például Bars megyében Dóczy András mint főispán és Lipthay Imre mint alispán 7 évig és 7 hónapig szolgáltak együtt. Ez alatt az idő alatt volt 95 közgyűlés, a melyek közül a főispán csak 3 gyűlésen vett részt. A határozathozatal a kérdés megvitatása után vagy egyhan* Botka: Kisfaludi Lipthay Imre. 20. 1. ** Borsodmegye jegyzőkönyvei. III. k.