Katolikus gimnázium, Miskolc, 1908

50 kalászkoszorút kötnek és azt nagy ünnepséggel dalolva viszik a gazdának. A gazda néha aratóünnepet is rendez. Midőn a búza be van hordva, ekkor csépelik vagy tapostatják. Ezen munkával a gazda nagyon siet, nehogy a véletlen zápor tönkre tegye fáradalmainak gyümölcsét. A másik nehéz munkája még a gazdának a kaszálás. Ezen munkát a férfi és a nő egyformán végzi; a férfi görnyedező derékkal kaszál, a nő pedig gereblyével szedi rendbe a füvet. Ilyen kaszálások idején a gazda igen gyakran talál egy-egy madárfészket tele tojásokkal vagy fiókákkal; ezeket haza viszi kis fiának, ki nagy örömmel fogadja és addig játszik velők, amíg végére nem jár. Később van a kukoricatörés. Mikor a kukoricát már letörték, meghívják a fiatalságot és este megfosztják a kukoricát, közbe dalolnak. Illés József. Szüret. A faluban rendesen a kisbíró kidobolja, hogy Szent-Mihály után megkezdhetik a szüretet. A gazda a szedőket összegyűjti, de nem pénzzel, hanem szőlővel fizeti. Ugyanis a szép szőlőt: muskatályt, dinkát, bajort félre rakják s azt kapják a szedők. A szedők kést, kosarat visznek magukkal. A gazda elhívja a szüretre a rokonokat, ismerősöket, szomszédokat. A fia a barátait. A szüretre előkészítik a csebert, amibe a szőlőt teszik; a kádat, amiben taposnak, dézsát, kancsót s a hordókat. A hordókat előző nap kitisztítják, hogy ne legyen szaga. Reggel először megreggeliznek, szalonnát esznek s megkezdik a munkát. A szedők veszik a kosarat, kést és kiválasztanak magoknak egy sort. Néha egy-egy fürtöt, böngét hagynak el. Ha a gazda ezt megtalálja, felmutatja. Keresi, hogy ki hagyta el ? s azzal tréfálnak. A szőlőt a kádba teszik, ahol a a taposó kitapossa, onnan a lé egy csövön a dézsába folyik, ahonnan kancsóval kimerítik s a hordókba öntik.«Ezalatt mesélnek, énekelnek, dévajkodnak. így folyik ez délig. Az ebéd pörkölt levesből, juhhúsos kásából szokott állani. A juhot a csősz meghámozza, felvagdalják s úgy főzik. Egy rossz asztalt kihoznak, két hordót felállítanak, arra deszkát tesznek s arra ülnek. Először a gazda vesz, úgy a többi. Ebéd után a gazda bort tölt s köszöntőt mond ezekkel a szavakkal: „Adjon Isten bővebb szüretet jövőre." Azután iszik s int a csősznek, aki ekkor elsüti puskáját, a leányok felsikoltanak, a legények nevetnek, még a gazda kis fia is oda szalad a pásztorhoz s dicsekedik, hogy ő nem ijedt meg. Vigan folyik tovább a munka estig. A cigányok házról-házra járnak, ahova délben eljutnak, egész idő alatt ott vannak. Aztán másutt muzsikálnak. Este, tűzijáték után dalolva térnek haza a szüretelők. Mitleider Andor. Karácsony. Esik a hó. Vége van már a nyári és őszi játékoknak. Az emberek és gyermekek egyaránt húzódnak a szobába a meleg kályha mellé. Kint alig látni egy-egy embert. Bizony szomorú volna ilyenkor a táj, ha a természet Ura, Istene az ő bölcs rendelkezésével, más játékkal, mulatsággal ném áldaná meg a serdülő ifjakat és gyermekeket. Mert alig esik le az első hó, alig fagy be a tó vize, már is látni lehet hidegtől piros arcú gyermekeket, amint dobálják egymást hólabdával és mint versenyeznek a tó befagyott sima