Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-09-09 / 723. szám

1978 szeptember 9. * MENÓRA 7. oldal A budapesti „Magvető” gondozásában és a „Tények cs Tanuk” sorozat keretében nemrég érdekes, sőt izgalmas olvasmány került a hazai olvasók kezébe. Egy volt magyar királyi honvédezredes,Kádár Gyula jelentette meg „A Ludovikától*-Sopronkőhidáig” címmel visszaemlékezéseit, amelyek több vonatko­zásban is különös figyelmet érdemelnek. Elsősor­ban maga az a tény, hogy a Horthy-rezsim egy ma­gasrangú és bizalmas beosztású törzstisztje szóhoz juthatott. Ilyenfajta munkákban igen szegényes a hazai történelmi irodalom. 194S után nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes irt visszaemlékezéseket és a hatvanas években a nemrég mint a Magyar Néphadsereg vezérőrnagyként elhunyt Görgényi Dániel tette közzé á Horthy-hadseregbeli pályafu­tásának történetét. Amíg Nyugaton sorra-rendre je­lentek meg az elmúlt világháború neves vagy kevés­bé neves tisztjeinek, tábornokainak emlékiratai, addig Magyarországon a volt parancsnokok, vezető tiszti állásban lévők tollából legfeljebb az íróasztalok fiókja számára készültek feljegyzések. Pedig ha va­laki igazán meg akarja érteni a Horthy-korszak igazi történetét, az összefüggéseket, az apró mozaikokból álló egyes képeket, amelyek összességükben mutat­ják be a kort - nemcsak u.n. történelmi munkákat kellene olvasnia, hanem éppen az olyanfajta műve­ket is, mint amilyen Kádár Gyuláé. Ezért is érdemel a több mint 800 oldalas munka figyelmet. A szerző, aki ma a nyolcadik évtizedet tapossa, széles ívben vázol elénk egy korszakot - Magyar­­ország történetét 1910-től 1945-ig amely több generáció magyarságának többször is, és tragikus formában is sorsfordulót jelentett. Kádár mindezt m. kir. honvédtisztként élte át: az , első világháború időszakában mint tisztüskolás, majd a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1944-ben mint vezérkari ezredes a hadsereg kémelhárítási osz­tályának parancsnokaként. Könyvének címe progra­mot is ad: a Ludovikától - Sopronkőhidáig, ám kissé pontatlanul, mert Kádár Gyula valójában nem­csak a nyilasoknál Sopronkőhidán ismerte meg a börtönök komor világát, hanem 1945 után, szovjet fogságban: tíz éven át volt rabja az orosz koncentrá­ciós táboroknak! ... Erről azonban maga Kádár Gyula is ír, megjegyez­vén szerényen, hogy életének második világháború utáni szakasza nem témája könyvének. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BÍRÁLATA Nézzük azonban a könyvet. Kádár Gyula az első világháborút mint honvéd katonaiskolás élte át. Nem foglalkozásnak, hivatásnak tartotta a honvéd­tiszti pályát. Az sem volt véletlen, hogy nem a kö­zös, tehát a k.u.k. hadseregbe kívánt szolgálni, hanem az Osztrák-Magyar Haderőn belül létező Magyar Királyi Honvédségnél. Itt érte őt az 1918-as össze­omlás. Könyvének azok a részei, amelyek a forra­dalmakkal foglalkoznak, új színt jelentenek az eddigi törtinetmí irodalomban. A Károlyi Mihály vezette új rezsirrt dip-táboíásával, tétova gyengesé­gével nem volt alkalmas arra, hogy Magyarországot az 1918-as káoszból kivezesse. A forradalmi hangulat és az ezzel együtt járó zavaros eszmék összessége a hadsereg még meglévő és tettre kész egysegeit is megbontotta. A fegyelem megszűnt, a politikai bizto­soknak csak a szája járt és a pártoknak a katona­sághoz küldött emberei demagógiájukkal még azon egységeket is szétzüllesztették, amelyek készek voltak a hazáért fegyvert ragadni. Érdekes ennek az ellentmondásos korszaknak tör­ténete Kádár Gyula interpretálásában. A szerző GOSZTONYI PÉTER Egy kato őszinte és egyben merész. Ellentétben a különbö­ző hazai, a Tanácsköztársaság történetével foglalko­zó könyvekkel, felsorolja a proletárdiktatúra mind­azon hibáit, hiányosságait és objektiv akadályait, amiért ez a kísérlet, a kezdeti nagy lelkesedés után, összedőlt. Minket e vonatkozásban inkább csak a Tanácsköztársaság katonapolitikája érdekel. Kádár Gyula nagyon helyesen jegyzi meg: „A magyar vörös hadsereg háborúját nemcsak a proletárdiktatúra meg­védéséért vívta, hanem az ország védtelenül hagyott és a tanácskormány által is joggal magyarnak vallott területére beözönlő idegenek ellen és a területek visszaszerzéséért. Ezért ezt a háborút nemzeti és honvédő háborúnak is foghatjuk fel és fogadhatjuk el. A proletárhatalorlí érdeke találkozott a nemzeti érdekkel. Hiba volt, hogy nem számoltak a még döntően uralkodó nacionalista szemlélettel, nem deklarálták a nemzeti háborút. Az internacionalista ideológiával szemben értetlenül álló nacionalista szel­lemű tömegben a nemzeti érdek, a haza védelme feltétlenül hatásosabb vonzóerőt jelentett volna. Ez bizonyítja az is, hogy a Vyx-féle jegyzék után még azok is, akik viszolyogtak az előttük ismeretlen kommunizmustól, egyetértettek azzal, hogy harcolni kell . . * Felemlíti, hogy a későbbi Horthy-féle had­sereg nem egy főtisztje, így Werth Henrik, Szom­bathelyi Ferenc is tagja lett az új Vörös Hadsereg­nek. Stromfeld Aurél, ez a kitűnő magyar vezérkari tiszt is azért vállalt szerepet a Tanácsköztársaságban, mert hitte, hogy a Vörös Hadsereg visszaszerzi a magyarlakta területeket, vagy ezeknek egy részét. Amikor aztán Kun Béla, engedve az Entente hazúg Ígéretének, a csehek elleni győzelmes magyar of­­fenzivát leállíttatta, Stromfeld visszaadta megbíza­tását és többé nem vállalt szerepet a Tanácsköz­társaságban. Kádár Gyula sok vonatkozásban kritizálja a Tanács­­köztársaság nem egy katonai intézkedését. Éppúgy igazság vezeti tollát s valóban az egész magyar nem­zet megdöbbenéséről tudósít, amikor a trianoni békeparancsot ismerteti. Ez annál is inkább érdekes, mert pár évvel ezelőtt még voltak olyan budapesti történészek, pld. Godó Ágnes, akik úgy írtak erről a fájó pontról, hogy az kizárólag csak a kiváltságos, birtokos osztályt érintette. Szerintük a „dolgozó nép” közömbös volt Trianonnal szemben. Kádár Gyula most milliók véleményét tolmácsolja, amikor így ír: „A trianoni béke hatása megrendítő volt. Nem igaz, hogy ezt az ország lakossága közömbösen fogad­ta, hogy ez csak az uralkodó osztályt érintette fájdal­masan, mert elvesztette földbirtokait vagy egyéb javait. A nyomorgó népnek csak módja és kedve nem volt arra, hogy fellengzős jelszavakkal hangoskodjék, de épp úgy elitélte a csonkítást, mint bárki más . .. A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT Érdekes adatokat olvashatunk Kádár könyvében a Horthy-féle hadseregszervezésről, a számtalan prob­lémáról és az új tisztikar politikai arculatáról. Van­nak azonban disszonáns hangok is. Néha az az érzé­sünk, hogy a szerzőre a könyv lektora nem egy marxista kitételt oktrojált rá, amelyek ebben az összefüggésben bántok és nem is valók a visszaemlé­kezés keretébe. Nagyon őszinték azon oldalai a könyvnek, amelyben Károly király Magyarországra na visszaérni való visszajöveteléről, a hatalom átadásának kérdé­séről írt. Véleményünk szerűit Kádár helyesen Ítéli meg az akkor kialakult politikai, katonai helyzetet. Ellentétben egy Nyugaton élő magyar történésszel, aki évekkel ezelőtt, Károly királyról írt könyvében kizárólag Horthyt hibáztatja a „királypuccs” meghiú­sulásáért. A budapesti memoir-író ezzel szemben Ká­roly gyengeségében és általában a szomszédos országok Habsburg-ellenes politikájában látja a restauráció bukásának okát. Nagyon érdekesek a könyvnek azok a részei, ame­lyek Magyarország P938-1941 közötti éveivel, az akkori politikai és katonai eseményekkel foglalkoz­nak. Kádár beszámol a magyar hadsereg 1938-as állapotáról, a tisztikarban eluralkodó gondolkodás­­módról és arról a szellemről, amely a dunamedence térségének nemzetiségeit lenézte, azokat valamiféle „alacsonyabbrendű” embereknek tekintette. A magyar királyi honvédség délvidéki és erdélyi bevo­nulása és ottani magatartása sem tartozik hadtörté­nelmünk aranylapjaira, bárhogy is szeretnék ezt egyesek még ma is Nyugaton annak tekinteni. A Bánátban és a Bácskában lejátszódott 1941-es ese­ményekről Kádár Gyula is megemlékezik, de hason­ló dolgokat hallottunk és olvastunk másoktól is. így például a hatvanas években elhunyt Dezsényi Béla folyamőr - kapitány visszaemlékezéseiben is, amelyek 1946-ban és később 1964-ben „örvények a Dunán” címmel jelentek meg. Fontosnak tartjuk, s Kádár is megemlíti az 1939 augusztus 23.-án megkötött szovjet-német megnem­támadási szerződést. „Ez bizony bombaként ha­tott!” - írja Kádár majd így folytatja: „Ma már tu­dom mindazt, amit erről a legújabb Kor történelmé­vel foglalkozó irodalmunk ismertet ... De akkor ez a szerződés teljesen érthetetlen volt. N.mcsak nekünk, a világpolitika kulisszái mögé nem látó átlagemberek­nek, hanem a politikusok egy részének is, akik Németország antibolsevista politikáját és szovjet­­ellenességét sziklaszilárdnak tudták ...” Nos, ma már tudjuk, hogy Sztálin közeledett Hitlerhez, aki kapva-kapott a moszkvai ajánlaton s a szovjettel kötött megnemtámadási majd későbbi barátsági szerződés alapján rizikó nélkül belekezdhetett a Lengyelország elleni háborúba. A jnagyju kormány sem ismerte a szerződés igazi hátterét s csak döbbe­nettel fogadta az eseményeket, amikor szemük előtt 1939 szeptember végén zúzták szét a német és a szovjet csapatok a baráti lengyel államot. BE KELLETT E LÉPNI A HÁBORÚBA? S elérkezett 1941. június 22.-ének sorsdöntő napja: Hitler megtámadta a Szovjetuniót. Magyarországot Berlin nem kérte fel, hogy csatlakozzék a hadjá­rathoz. Kádár azt úja, hogy az országnak nem kellett volna belernennie a háborúba. De, ha a magyar kor­mányban akadtak is józan gondolkodású politikusok, a katonák - Werth Henrik vezérkari főnökkel az élen -, alig várták, hógy ők is résztvegyenek a Vörös Hadsereg szétzúzásában. Kádár számtalan adattal járul hozzá az első háborús évek történetéhez. Werth Henrik kardesörtetése 1941 augusztusában már Horthynak is sok vofíMUj vezérkari főnök után nézett s így esett fia -, ifj. Horthy István - ajánlatára, Szombathelyi Ferenc tábornokra a választása. ékezései Szombathelyivei mostohán bánt el a sors. Sváb családból származott, szegény szülők gyermekeként küzdötte fel magát a magas polcra. A háború alatti magatartása, az ország érdekében tett nem egy merész cselekedete 1945 után büntetlenséget kellett volna személyének biztosítani. Nem így történt. Magyar­­országon csak látszatból ítélték börtönre, főleg azért, hogy megvédjék a jugoszlávok elől, akik kiadatását követelték. Nem segített rajta. Ries István, akkori igazságügyminiszter közreműködésével, a jugoszlávok szülte kilopták a börtönből, hogy Újvidéken külön perbe fogják, és Feketehalmy-Czeidnerrel, Grassy­­val s egyéb valóban háborús bűnös tisztekkel egye­temben az 1942-es bácskai vérengzésekért 1946-ban kivégezzék. Csak azért, mert 1942-ben ő volt Feke­­halmyék felsőbb parancsnoka. Pedig Szombathelyire mindent rá lehetett volna fogni, csak nem azt, hogy náci vagy szadista gyilkos volt. Jó magyar emberként s csak az ország érdekét szemelőtt tartva, a kormányzó hű embereként vezette a honvédséget 1941 szeptem­berétől 1944 márciusáig, amikor is - a német meg­szállás következtében - Hitler-ellencssége miatt le­váltották. A nyilasok meghurcolták, s Sopronkő­hida után került vissza Budapestre, és jutott 1945- ben börtönbe, majd utána bitóra. Az Egyesült Álla­mokban tudomásunk szerint most kerül kiadásra Szombathelyi vezérezredes 1945. nyarán írt vissza­emlékezései, amely, úgy reméljük, valamelyest reha­bilitálja ezt a magyarságához hű férfit és katonát. Kádár Gyula könyvének másik feltétlenül emlí­tőire való része 1944. március 19.-i német bevonu­lásra vonatkozik. Hazai történészek, köztük a ncve­­> bbck is, könnyű szívvel állítgatták, hogy a német katonai megszállást ki lehetett volna védeni. Hogy a hadsereg, ha parancsot kap, frontot alakíthatott volna a Wehrmacht ellen. A vezérkari főnökség 2. osztályának parancsnoka és a magyar királyi honvédség felső vezetésének, illetve tábornoki karának jó ismerője. Kádár Gyula ezzel szemben így ír erről a fontos kérdésről. „Már­cius 19.-én kiadott parancsok alapján már nem le­hetett ellenállni!” A történészek erőmérlegelése nem helytálló. A felsorolt hadrendi alakulatok ugyan megvoltak papíron, de létszámon alul és alig fel­­fegyverzetten. Tüzéralakulatok harcra használható löveganyag nélkül. A hátországi gyalogságnak alig voltak nehézfegyverei. Az egyes csapattestek nem voltak összevonva. Az ország területén egy-két zász­­lóaljnyi, ütegnyi erőben szétszórva, békehelyőrségek­ben állomásoztak, és békésen aludtak. Ezzel szemben a német csapatok harckész állapotban, jól felfegy­­verzetten, zárt kötelékekben, előre elkészített, sza­bályszerű hadműveleti terv alapján érkeztek három különböző irányból. Nincs olyan csak parányi fan­táziával rendelkező és felelősséget is érző katona, aki csapatainkat ellenállási harcra alkalmasnak minő­síthetné ...” LESÚJTÓ KÉP A PARANCSNOKOKRÓL A tisztikarról, a prancsnokokról is ír, a következő módon: „Milyenek voltak a parancsadásra hivatott parancsnokok? Azt hiszi valaki, hogy az a tábornok hadosztályparancsnok, aki az SS-be való belépésre nógatta tisztjeit, vagy egy Vörös János hadtestpa­rancsnok, aki pár héttel ezelőtt még emlékiratot szerkeszt, és fclpanaszolja, hogy a politika eltávolo­dik a ncmetbarátságtÓl, vagy egy Beregfy hadtest­­parancsnok, aki a tiszteket a nyüas pártba való belé­pésre csábítgatja, vagy egy Farkas Ferenc hadtest­­parancsnok, aki a zsidók kiirtásával egyetért - és ol­dalszámra felsorolható más, vadul németbarát magyar parancsnok f- egyszerűen engedelmeskedik egy Kállaynak, vagy magának a Kormányozónak és kiadja a parancsot az ellenállásra? És a sok-sok, ala­csonyabb rangú, megbolondított tiszt fegyvert fog a „nagy szövetséges” ellen, amelyik ..véere valahára rendet teremt Magyarországon? Ne mondjunk véle­ményt tények reális mérlegelése nélkül! ” A könyvben sok helyütt előfordul Horthy Miklós neve és cselekedetei. Fiából, a keleti fronton repü­lőbaleset következtében fiatalon elhunyt Istvánról és a ma Portugáliában élő ifjabb Horthy Miklósról több helyen, és a megbecsülés hangján ír Kádár. A politikai arckép amit Horthyról, illetve a Horthyikról elénk vetít, megnyerő, szimpatikus. Véleményünk szerint ez a „Horthy-kép” közelebb áll a valósághoz, mint azok, amelyeket a kormányzó­ról és családjáról az elmúlt harminc évben Magyar­­országon festettek. Kádár részletesen beszámol saját 1944-es meghur­coltatásáról, a Gestapo-fogságról, Horthyék által való kiszabadításáról s végül az 1944. október 15. utáni, a nyilas uralom jegyében történt kálváriájáról. Amikor a háború 1945 májusában végétért s amerikai fogság­ba került, kis elégtétel lehetett számára, hogy volt tiszt- és tábornoktársait, akik 1944 október 15.-én Legfelsőbb Hadurukat elárulva lobogó zászlókkal csatlakoztak Szálasi zöldinges legényeihez, segített rejtekhelyeikből előkeríteni. TÍZ ÉV SZIBÉRIÁBAN ... Az amerikaiak jóindulatúan figyelmeztették Kádárt, ne menjen vissza Magyarországra, a szovjet uralom alatt nem biztonságos az élete, hiába tartozott a ke­vésszámú antináci ellenállók sorába, katonai beosz­tásánál fogva eleve ki van téve a szovjet „megkülön­böztető” figyelmének! Kádár vállalta a kockázatot. Úgy tartotta, tiszta a lelküsmerete, odahaza, Ma­gyarországon új országot építenek, szükség lehet még az ő katonai szaktudására. Tévedett. Már a ha­táron lefogták a „szovjet szervek”, és egyenes Moszk­vába majd onnan szibériai büntetőtáborba vitték. Ott halt volna meg, ha a sors különös véletlenje foly­tán a szibériai KZ-ban nem talál kegyes segítőre. Lengyel József magyar író, a későbbi Kossuth díjas író, 1919-ben Kun Béla alatt helyettes népbiztos és 1938 óta maga is szibériai fogoly, segítette őt lopott gyógyszerekkel, hogy betegségéből, ami ott túl az Ura Ion, a halállal volt egyenlő, kigyógyuljon. A sors bolond szeszélye: az 1919-es kommunista és Horthy volt ezredese a szibériai büntetőtáborban magyar emberként segítik egymást! Kádár életét Sztálin ha­lála és Hruscsov, liberalizálódó politikája mentette meg végsősoron. 1955-ben, tíz év után, hazakerül­hetett. Könyvét éveken keresztül írta s további éveken át rágódtak rajta a cenzorok, amíg végre most megje­lenhetett. Tegyük mindjárt hozzá: pillanatok alatt elkapkodták és ma már aranyért sem lehet hozzá­jutni. A könyvet a sajtó baloldalról többször támad­ta, annál is inkább, mert voltak lapok, amelyek ki­álltak a könyv és szerzője mellett. Nyugaton Kádár veterán tiszttársai is fitymálódva vélekednek róla. De talán éppen így helyes. Mert, ha egy ilyen törté­nelmi értékű és politikaüag, emberileg egyaránt értékes dokumentumot a politikai pártok skálájá­nak jobb és baloldalán egyaránt támadnak - s érde­kes módon a legtöbb esetben hasonló argumentu­mokkal - akkor ez a könyv az egyetemes magyarság számára csak jó, sőt kiváló munka. Több mint ezer markos kép közül válogathat Toronto kornyékének legnagyobb művészi ki üli i tasan. 1 SUNOIAL Gallér/ 0Ti-l I iatoI 1 rrferföldre északra a • I l-es Highway-n a SUNDIAL HOTELBEN Ismert magyar mesterek, kanadai es európai festők képei mindenki áltál elérhető árakon. ■*■* + +*+ + EGESZ HÉTEN NYITVA Tulajdonos pRItDMAN B.ANDI ORILLIA é Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut £ akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3453 Biztosítás AUTO — ELET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors Kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk A TATAR PITTS LIFE INSURANCE Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto, Ontapo^ Telefon 535-7101 vagy 925-5957 _________ A lipicaiak és DIE Él WELT A lipicaiak, Ausztria nemzeti büszkeségei (Ma­gyarországon Szilvásvára­don vannak lipicaiak. — A fordító.), nemcsak szépsé­gük és tanulékonyságuk miatt számítanak csodála­tos jelenségnek. Rejtvénye­ket is feladnak az orvos­­tudománynak. Az újabb kutatások tanúsága szerint ezeknek a lovaknak nyil­vánvalóan van egy, még nem tisztázott mechaniz­musa, amellyel orvosi se­gítség nélkül maguk küz­dik le a mintegy 50 szá­zalékuknál fellépő rosszin­dulatú bőrrákot (melano­­mát). Mint a bécsi Gustav Nie­bauer professzor kifejtette, az orvosok most tüzeteseb­ben meg akarják vizsgálni ezt a titokzatos mechaniz­must. A fehér lovakról szerzett ismeretek, a bécsi orvosprofesszor véleménye 1999-ig ISMERHETI asztro­lógiai sorslehetőségeit, szeren­cséjét, bioritmusát, boldogsá­gát. $99.00 Új általános ismer­tetőt küld árakkal 50 cent vá­­laszbélvegért. John Papp 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 USA a bőrrák szerint, valószínűleg az em­beri orvostudomány számá­ra is jelentősek lehetnek. A gyors áttételképződés miatt a melanómák az em­bernél a különösen rossz­indulatú, többnyire halálos kimenetelű rákmegbetege­dések sorába tartoznak. Újabban pedig, mint Nie­­bauer ezt is megállapította, ezek ráadásul egyre gyak­rabban jelentkeznek. A bécsi orvosok most kü­lönösen azt akarják tisz­tázni, hogy a lipicaiak mi­lyen antitesteket, miféle erőket fejlesztenek ki tes­tükben — vagy ezekkel már születésüktől fogva rendelkeznek —, amelyek­kel olyan eredményesen küzdik le bőrüld rákszerű pigmentrészeit. A bécsi or­vosok feltevése szerint ez a titokzatos mechanizmus közvetlenül azzal is össze­függ, hogy a lipicaiak sző­re első éveik alatt kifehé­­redik — a csikók ugyanis feketén születnek. PEDIKŰR GÁRDOS ETA 30 éves gyakorlat 5950 Bathurst 636-9524 World Oelieatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros íző raktárunk változatlan. Magyar hentesérúk, sőtemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai-csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 _______________ IZRAEL 7-60 napra Can. dollárban 669.00 21 nappal korábban kell rezervál' TORONTO­­TEL AVIV­­TORONTO MIAMI SUPER SPECIALS személyenként 1 hétre $189rtől 1 hét 2 hét 3 hét 4 hét 189.00 239,00 289.00 339.00 209.00 279.00 349.00 419.00 249.00 359.00 469.00 579.00 ALLISON HARBOUR HOUSE KONOVER Az árban benne van: Oda-vissza a repülőjegy. WARDAIR Charter járatra, a repülőtéri ki és beszállítás, Hotel. (30 nappal korábban kell lefoglalni.) Indul: Nov. 5-én, Nov. 12-én, Nov 19-én, valamint későbbi indulások is kaphatók. BUDAPEST BÉCS $469.00 „ $455.00 14 " 45 naPra LONDON, AMSTERDAM FRANKFURT, PARIS $29900-tól (14 - 60 napra) HA MOST BIZTOSÍTJA TÉLI ÜDÜLÉSÉT SOKKAL OLCSÓBBAN UTAZIK! MIAMI beach/forth lauderdale/tampa/orlando 1 - 2 - 3 - 4 hétre már $109.00-tól HAWAII lARRAnos ^B üéEXIjIb bbbbb ^BBHB^B hétre $329.00 $219.00 ACAPULCO. ARUBA. BAHAMAS. JAMAICA. HAWAII stb. ( már most rezerváljon télére ) ROKONOK KIHOZATALA: $440.-től (Zágráb) Bármikor: Budapestről $ 679.-től IKKA —TUZEX — COMTURIST Öröklakás, Autó, Csomagküldés és pénzküldés APOLLO TRAVEL 651 4102 1M)0 BATHURST ST , TORONTO 651-4333

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom