Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-09-09 / 723. szám
1978 szeptember 9. * MENÓRA 7. oldal A budapesti „Magvető” gondozásában és a „Tények cs Tanuk” sorozat keretében nemrég érdekes, sőt izgalmas olvasmány került a hazai olvasók kezébe. Egy volt magyar királyi honvédezredes,Kádár Gyula jelentette meg „A Ludovikától*-Sopronkőhidáig” címmel visszaemlékezéseit, amelyek több vonatkozásban is különös figyelmet érdemelnek. Elsősorban maga az a tény, hogy a Horthy-rezsim egy magasrangú és bizalmas beosztású törzstisztje szóhoz juthatott. Ilyenfajta munkákban igen szegényes a hazai történelmi irodalom. 194S után nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes irt visszaemlékezéseket és a hatvanas években a nemrég mint a Magyar Néphadsereg vezérőrnagyként elhunyt Görgényi Dániel tette közzé á Horthy-hadseregbeli pályafutásának történetét. Amíg Nyugaton sorra-rendre jelentek meg az elmúlt világháború neves vagy kevésbé neves tisztjeinek, tábornokainak emlékiratai, addig Magyarországon a volt parancsnokok, vezető tiszti állásban lévők tollából legfeljebb az íróasztalok fiókja számára készültek feljegyzések. Pedig ha valaki igazán meg akarja érteni a Horthy-korszak igazi történetét, az összefüggéseket, az apró mozaikokból álló egyes képeket, amelyek összességükben mutatják be a kort - nemcsak u.n. történelmi munkákat kellene olvasnia, hanem éppen az olyanfajta műveket is, mint amilyen Kádár Gyuláé. Ezért is érdemel a több mint 800 oldalas munka figyelmet. A szerző, aki ma a nyolcadik évtizedet tapossa, széles ívben vázol elénk egy korszakot - Magyarország történetét 1910-től 1945-ig amely több generáció magyarságának többször is, és tragikus formában is sorsfordulót jelentett. Kádár mindezt m. kir. honvédtisztként élte át: az , első világháború időszakában mint tisztüskolás, majd a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1944-ben mint vezérkari ezredes a hadsereg kémelhárítási osztályának parancsnokaként. Könyvének címe programot is ad: a Ludovikától - Sopronkőhidáig, ám kissé pontatlanul, mert Kádár Gyula valójában nemcsak a nyilasoknál Sopronkőhidán ismerte meg a börtönök komor világát, hanem 1945 után, szovjet fogságban: tíz éven át volt rabja az orosz koncentrációs táboroknak! ... Erről azonban maga Kádár Gyula is ír, megjegyezvén szerényen, hogy életének második világháború utáni szakasza nem témája könyvének. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BÍRÁLATA Nézzük azonban a könyvet. Kádár Gyula az első világháborút mint honvéd katonaiskolás élte át. Nem foglalkozásnak, hivatásnak tartotta a honvédtiszti pályát. Az sem volt véletlen, hogy nem a közös, tehát a k.u.k. hadseregbe kívánt szolgálni, hanem az Osztrák-Magyar Haderőn belül létező Magyar Királyi Honvédségnél. Itt érte őt az 1918-as összeomlás. Könyvének azok a részei, amelyek a forradalmakkal foglalkoznak, új színt jelentenek az eddigi törtinetmí irodalomban. A Károlyi Mihály vezette új rezsirrt dip-táboíásával, tétova gyengeségével nem volt alkalmas arra, hogy Magyarországot az 1918-as káoszból kivezesse. A forradalmi hangulat és az ezzel együtt járó zavaros eszmék összessége a hadsereg még meglévő és tettre kész egysegeit is megbontotta. A fegyelem megszűnt, a politikai biztosoknak csak a szája járt és a pártoknak a katonasághoz küldött emberei demagógiájukkal még azon egységeket is szétzüllesztették, amelyek készek voltak a hazáért fegyvert ragadni. Érdekes ennek az ellentmondásos korszaknak története Kádár Gyula interpretálásában. A szerző GOSZTONYI PÉTER Egy kato őszinte és egyben merész. Ellentétben a különböző hazai, a Tanácsköztársaság történetével foglalkozó könyvekkel, felsorolja a proletárdiktatúra mindazon hibáit, hiányosságait és objektiv akadályait, amiért ez a kísérlet, a kezdeti nagy lelkesedés után, összedőlt. Minket e vonatkozásban inkább csak a Tanácsköztársaság katonapolitikája érdekel. Kádár Gyula nagyon helyesen jegyzi meg: „A magyar vörös hadsereg háborúját nemcsak a proletárdiktatúra megvédéséért vívta, hanem az ország védtelenül hagyott és a tanácskormány által is joggal magyarnak vallott területére beözönlő idegenek ellen és a területek visszaszerzéséért. Ezért ezt a háborút nemzeti és honvédő háborúnak is foghatjuk fel és fogadhatjuk el. A proletárhatalorlí érdeke találkozott a nemzeti érdekkel. Hiba volt, hogy nem számoltak a még döntően uralkodó nacionalista szemlélettel, nem deklarálták a nemzeti háborút. Az internacionalista ideológiával szemben értetlenül álló nacionalista szellemű tömegben a nemzeti érdek, a haza védelme feltétlenül hatásosabb vonzóerőt jelentett volna. Ez bizonyítja az is, hogy a Vyx-féle jegyzék után még azok is, akik viszolyogtak az előttük ismeretlen kommunizmustól, egyetértettek azzal, hogy harcolni kell . . * Felemlíti, hogy a későbbi Horthy-féle hadsereg nem egy főtisztje, így Werth Henrik, Szombathelyi Ferenc is tagja lett az új Vörös Hadseregnek. Stromfeld Aurél, ez a kitűnő magyar vezérkari tiszt is azért vállalt szerepet a Tanácsköztársaságban, mert hitte, hogy a Vörös Hadsereg visszaszerzi a magyarlakta területeket, vagy ezeknek egy részét. Amikor aztán Kun Béla, engedve az Entente hazúg Ígéretének, a csehek elleni győzelmes magyar offenzivát leállíttatta, Stromfeld visszaadta megbízatását és többé nem vállalt szerepet a Tanácsköztársaságban. Kádár Gyula sok vonatkozásban kritizálja a Tanácsköztársaság nem egy katonai intézkedését. Éppúgy igazság vezeti tollát s valóban az egész magyar nemzet megdöbbenéséről tudósít, amikor a trianoni békeparancsot ismerteti. Ez annál is inkább érdekes, mert pár évvel ezelőtt még voltak olyan budapesti történészek, pld. Godó Ágnes, akik úgy írtak erről a fájó pontról, hogy az kizárólag csak a kiváltságos, birtokos osztályt érintette. Szerintük a „dolgozó nép” közömbös volt Trianonnal szemben. Kádár Gyula most milliók véleményét tolmácsolja, amikor így ír: „A trianoni béke hatása megrendítő volt. Nem igaz, hogy ezt az ország lakossága közömbösen fogadta, hogy ez csak az uralkodó osztályt érintette fájdalmasan, mert elvesztette földbirtokait vagy egyéb javait. A nyomorgó népnek csak módja és kedve nem volt arra, hogy fellengzős jelszavakkal hangoskodjék, de épp úgy elitélte a csonkítást, mint bárki más . .. A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT Érdekes adatokat olvashatunk Kádár könyvében a Horthy-féle hadseregszervezésről, a számtalan problémáról és az új tisztikar politikai arculatáról. Vannak azonban disszonáns hangok is. Néha az az érzésünk, hogy a szerzőre a könyv lektora nem egy marxista kitételt oktrojált rá, amelyek ebben az összefüggésben bántok és nem is valók a visszaemlékezés keretébe. Nagyon őszinték azon oldalai a könyvnek, amelyben Károly király Magyarországra na visszaérni való visszajöveteléről, a hatalom átadásának kérdéséről írt. Véleményünk szerűit Kádár helyesen Ítéli meg az akkor kialakult politikai, katonai helyzetet. Ellentétben egy Nyugaton élő magyar történésszel, aki évekkel ezelőtt, Károly királyról írt könyvében kizárólag Horthyt hibáztatja a „királypuccs” meghiúsulásáért. A budapesti memoir-író ezzel szemben Károly gyengeségében és általában a szomszédos országok Habsburg-ellenes politikájában látja a restauráció bukásának okát. Nagyon érdekesek a könyvnek azok a részei, amelyek Magyarország P938-1941 közötti éveivel, az akkori politikai és katonai eseményekkel foglalkoznak. Kádár beszámol a magyar hadsereg 1938-as állapotáról, a tisztikarban eluralkodó gondolkodásmódról és arról a szellemről, amely a dunamedence térségének nemzetiségeit lenézte, azokat valamiféle „alacsonyabbrendű” embereknek tekintette. A magyar királyi honvédség délvidéki és erdélyi bevonulása és ottani magatartása sem tartozik hadtörténelmünk aranylapjaira, bárhogy is szeretnék ezt egyesek még ma is Nyugaton annak tekinteni. A Bánátban és a Bácskában lejátszódott 1941-es eseményekről Kádár Gyula is megemlékezik, de hasonló dolgokat hallottunk és olvastunk másoktól is. így például a hatvanas években elhunyt Dezsényi Béla folyamőr - kapitány visszaemlékezéseiben is, amelyek 1946-ban és később 1964-ben „örvények a Dunán” címmel jelentek meg. Fontosnak tartjuk, s Kádár is megemlíti az 1939 augusztus 23.-án megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződést. „Ez bizony bombaként hatott!” - írja Kádár majd így folytatja: „Ma már tudom mindazt, amit erről a legújabb Kor történelmével foglalkozó irodalmunk ismertet ... De akkor ez a szerződés teljesen érthetetlen volt. N.mcsak nekünk, a világpolitika kulisszái mögé nem látó átlagembereknek, hanem a politikusok egy részének is, akik Németország antibolsevista politikáját és szovjetellenességét sziklaszilárdnak tudták ...” Nos, ma már tudjuk, hogy Sztálin közeledett Hitlerhez, aki kapva-kapott a moszkvai ajánlaton s a szovjettel kötött megnemtámadási majd későbbi barátsági szerződés alapján rizikó nélkül belekezdhetett a Lengyelország elleni háborúba. A jnagyju kormány sem ismerte a szerződés igazi hátterét s csak döbbenettel fogadta az eseményeket, amikor szemük előtt 1939 szeptember végén zúzták szét a német és a szovjet csapatok a baráti lengyel államot. BE KELLETT E LÉPNI A HÁBORÚBA? S elérkezett 1941. június 22.-ének sorsdöntő napja: Hitler megtámadta a Szovjetuniót. Magyarországot Berlin nem kérte fel, hogy csatlakozzék a hadjárathoz. Kádár azt úja, hogy az országnak nem kellett volna belernennie a háborúba. De, ha a magyar kormányban akadtak is józan gondolkodású politikusok, a katonák - Werth Henrik vezérkari főnökkel az élen -, alig várták, hógy ők is résztvegyenek a Vörös Hadsereg szétzúzásában. Kádár számtalan adattal járul hozzá az első háborús évek történetéhez. Werth Henrik kardesörtetése 1941 augusztusában már Horthynak is sok vofíMUj vezérkari főnök után nézett s így esett fia -, ifj. Horthy István - ajánlatára, Szombathelyi Ferenc tábornokra a választása. ékezései Szombathelyivei mostohán bánt el a sors. Sváb családból származott, szegény szülők gyermekeként küzdötte fel magát a magas polcra. A háború alatti magatartása, az ország érdekében tett nem egy merész cselekedete 1945 után büntetlenséget kellett volna személyének biztosítani. Nem így történt. Magyarországon csak látszatból ítélték börtönre, főleg azért, hogy megvédjék a jugoszlávok elől, akik kiadatását követelték. Nem segített rajta. Ries István, akkori igazságügyminiszter közreműködésével, a jugoszlávok szülte kilopták a börtönből, hogy Újvidéken külön perbe fogják, és Feketehalmy-Czeidnerrel, Grassyval s egyéb valóban háborús bűnös tisztekkel egyetemben az 1942-es bácskai vérengzésekért 1946-ban kivégezzék. Csak azért, mert 1942-ben ő volt Fekehalmyék felsőbb parancsnoka. Pedig Szombathelyire mindent rá lehetett volna fogni, csak nem azt, hogy náci vagy szadista gyilkos volt. Jó magyar emberként s csak az ország érdekét szemelőtt tartva, a kormányzó hű embereként vezette a honvédséget 1941 szeptemberétől 1944 márciusáig, amikor is - a német megszállás következtében - Hitler-ellencssége miatt leváltották. A nyilasok meghurcolták, s Sopronkőhida után került vissza Budapestre, és jutott 1945- ben börtönbe, majd utána bitóra. Az Egyesült Államokban tudomásunk szerint most kerül kiadásra Szombathelyi vezérezredes 1945. nyarán írt visszaemlékezései, amely, úgy reméljük, valamelyest rehabilitálja ezt a magyarságához hű férfit és katonát. Kádár Gyula könyvének másik feltétlenül említőire való része 1944. március 19.-i német bevonulásra vonatkozik. Hazai történészek, köztük a ncve> bbck is, könnyű szívvel állítgatták, hogy a német katonai megszállást ki lehetett volna védeni. Hogy a hadsereg, ha parancsot kap, frontot alakíthatott volna a Wehrmacht ellen. A vezérkari főnökség 2. osztályának parancsnoka és a magyar királyi honvédség felső vezetésének, illetve tábornoki karának jó ismerője. Kádár Gyula ezzel szemben így ír erről a fontos kérdésről. „Március 19.-én kiadott parancsok alapján már nem lehetett ellenállni!” A történészek erőmérlegelése nem helytálló. A felsorolt hadrendi alakulatok ugyan megvoltak papíron, de létszámon alul és alig felfegyverzetten. Tüzéralakulatok harcra használható löveganyag nélkül. A hátországi gyalogságnak alig voltak nehézfegyverei. Az egyes csapattestek nem voltak összevonva. Az ország területén egy-két zászlóaljnyi, ütegnyi erőben szétszórva, békehelyőrségekben állomásoztak, és békésen aludtak. Ezzel szemben a német csapatok harckész állapotban, jól felfegyverzetten, zárt kötelékekben, előre elkészített, szabályszerű hadműveleti terv alapján érkeztek három különböző irányból. Nincs olyan csak parányi fantáziával rendelkező és felelősséget is érző katona, aki csapatainkat ellenállási harcra alkalmasnak minősíthetné ...” LESÚJTÓ KÉP A PARANCSNOKOKRÓL A tisztikarról, a prancsnokokról is ír, a következő módon: „Milyenek voltak a parancsadásra hivatott parancsnokok? Azt hiszi valaki, hogy az a tábornok hadosztályparancsnok, aki az SS-be való belépésre nógatta tisztjeit, vagy egy Vörös János hadtestparancsnok, aki pár héttel ezelőtt még emlékiratot szerkeszt, és fclpanaszolja, hogy a politika eltávolodik a ncmetbarátságtÓl, vagy egy Beregfy hadtestparancsnok, aki a tiszteket a nyüas pártba való belépésre csábítgatja, vagy egy Farkas Ferenc hadtestparancsnok, aki a zsidók kiirtásával egyetért - és oldalszámra felsorolható más, vadul németbarát magyar parancsnok f- egyszerűen engedelmeskedik egy Kállaynak, vagy magának a Kormányozónak és kiadja a parancsot az ellenállásra? És a sok-sok, alacsonyabb rangú, megbolondított tiszt fegyvert fog a „nagy szövetséges” ellen, amelyik ..véere valahára rendet teremt Magyarországon? Ne mondjunk véleményt tények reális mérlegelése nélkül! ” A könyvben sok helyütt előfordul Horthy Miklós neve és cselekedetei. Fiából, a keleti fronton repülőbaleset következtében fiatalon elhunyt Istvánról és a ma Portugáliában élő ifjabb Horthy Miklósról több helyen, és a megbecsülés hangján ír Kádár. A politikai arckép amit Horthyról, illetve a Horthyikról elénk vetít, megnyerő, szimpatikus. Véleményünk szerint ez a „Horthy-kép” közelebb áll a valósághoz, mint azok, amelyeket a kormányzóról és családjáról az elmúlt harminc évben Magyarországon festettek. Kádár részletesen beszámol saját 1944-es meghurcoltatásáról, a Gestapo-fogságról, Horthyék által való kiszabadításáról s végül az 1944. október 15. utáni, a nyilas uralom jegyében történt kálváriájáról. Amikor a háború 1945 májusában végétért s amerikai fogságba került, kis elégtétel lehetett számára, hogy volt tiszt- és tábornoktársait, akik 1944 október 15.-én Legfelsőbb Hadurukat elárulva lobogó zászlókkal csatlakoztak Szálasi zöldinges legényeihez, segített rejtekhelyeikből előkeríteni. TÍZ ÉV SZIBÉRIÁBAN ... Az amerikaiak jóindulatúan figyelmeztették Kádárt, ne menjen vissza Magyarországra, a szovjet uralom alatt nem biztonságos az élete, hiába tartozott a kevésszámú antináci ellenállók sorába, katonai beosztásánál fogva eleve ki van téve a szovjet „megkülönböztető” figyelmének! Kádár vállalta a kockázatot. Úgy tartotta, tiszta a lelküsmerete, odahaza, Magyarországon új országot építenek, szükség lehet még az ő katonai szaktudására. Tévedett. Már a határon lefogták a „szovjet szervek”, és egyenes Moszkvába majd onnan szibériai büntetőtáborba vitték. Ott halt volna meg, ha a sors különös véletlenje folytán a szibériai KZ-ban nem talál kegyes segítőre. Lengyel József magyar író, a későbbi Kossuth díjas író, 1919-ben Kun Béla alatt helyettes népbiztos és 1938 óta maga is szibériai fogoly, segítette őt lopott gyógyszerekkel, hogy betegségéből, ami ott túl az Ura Ion, a halállal volt egyenlő, kigyógyuljon. A sors bolond szeszélye: az 1919-es kommunista és Horthy volt ezredese a szibériai büntetőtáborban magyar emberként segítik egymást! Kádár életét Sztálin halála és Hruscsov, liberalizálódó politikája mentette meg végsősoron. 1955-ben, tíz év után, hazakerülhetett. Könyvét éveken keresztül írta s további éveken át rágódtak rajta a cenzorok, amíg végre most megjelenhetett. Tegyük mindjárt hozzá: pillanatok alatt elkapkodták és ma már aranyért sem lehet hozzájutni. A könyvet a sajtó baloldalról többször támadta, annál is inkább, mert voltak lapok, amelyek kiálltak a könyv és szerzője mellett. Nyugaton Kádár veterán tiszttársai is fitymálódva vélekednek róla. De talán éppen így helyes. Mert, ha egy ilyen történelmi értékű és politikaüag, emberileg egyaránt értékes dokumentumot a politikai pártok skálájának jobb és baloldalán egyaránt támadnak - s érdekes módon a legtöbb esetben hasonló argumentumokkal - akkor ez a könyv az egyetemes magyarság számára csak jó, sőt kiváló munka. Több mint ezer markos kép közül válogathat Toronto kornyékének legnagyobb művészi ki üli i tasan. 1 SUNOIAL Gallér/ 0Ti-l I iatoI 1 rrferföldre északra a • I l-es Highway-n a SUNDIAL HOTELBEN Ismert magyar mesterek, kanadai es európai festők képei mindenki áltál elérhető árakon. ■*■* + +*+ + EGESZ HÉTEN NYITVA Tulajdonos pRItDMAN B.ANDI ORILLIA é Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut £ akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3453 Biztosítás AUTO — ELET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors Kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk A TATAR PITTS LIFE INSURANCE Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto, Ontapo^ Telefon 535-7101 vagy 925-5957 _________ A lipicaiak és DIE Él WELT A lipicaiak, Ausztria nemzeti büszkeségei (Magyarországon Szilvásváradon vannak lipicaiak. — A fordító.), nemcsak szépségük és tanulékonyságuk miatt számítanak csodálatos jelenségnek. Rejtvényeket is feladnak az orvostudománynak. Az újabb kutatások tanúsága szerint ezeknek a lovaknak nyilvánvalóan van egy, még nem tisztázott mechanizmusa, amellyel orvosi segítség nélkül maguk küzdik le a mintegy 50 százalékuknál fellépő rosszindulatú bőrrákot (melanomát). Mint a bécsi Gustav Niebauer professzor kifejtette, az orvosok most tüzetesebben meg akarják vizsgálni ezt a titokzatos mechanizmust. A fehér lovakról szerzett ismeretek, a bécsi orvosprofesszor véleménye 1999-ig ISMERHETI asztrológiai sorslehetőségeit, szerencséjét, bioritmusát, boldogságát. $99.00 Új általános ismertetőt küld árakkal 50 cent válaszbélvegért. John Papp 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 USA a bőrrák szerint, valószínűleg az emberi orvostudomány számára is jelentősek lehetnek. A gyors áttételképződés miatt a melanómák az embernél a különösen rosszindulatú, többnyire halálos kimenetelű rákmegbetegedések sorába tartoznak. Újabban pedig, mint Niebauer ezt is megállapította, ezek ráadásul egyre gyakrabban jelentkeznek. A bécsi orvosok most különösen azt akarják tisztázni, hogy a lipicaiak milyen antitesteket, miféle erőket fejlesztenek ki testükben — vagy ezekkel már születésüktől fogva rendelkeznek —, amelyekkel olyan eredményesen küzdik le bőrüld rákszerű pigmentrészeit. A bécsi orvosok feltevése szerint ez a titokzatos mechanizmus közvetlenül azzal is összefügg, hogy a lipicaiak szőre első éveik alatt kifehéredik — a csikók ugyanis feketén születnek. PEDIKŰR GÁRDOS ETA 30 éves gyakorlat 5950 Bathurst 636-9524 World Oelieatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros íző raktárunk változatlan. Magyar hentesérúk, sőtemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai-csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 _______________ IZRAEL 7-60 napra Can. dollárban 669.00 21 nappal korábban kell rezervál' TORONTOTEL AVIVTORONTO MIAMI SUPER SPECIALS személyenként 1 hétre $189rtől 1 hét 2 hét 3 hét 4 hét 189.00 239,00 289.00 339.00 209.00 279.00 349.00 419.00 249.00 359.00 469.00 579.00 ALLISON HARBOUR HOUSE KONOVER Az árban benne van: Oda-vissza a repülőjegy. WARDAIR Charter járatra, a repülőtéri ki és beszállítás, Hotel. (30 nappal korábban kell lefoglalni.) Indul: Nov. 5-én, Nov. 12-én, Nov 19-én, valamint későbbi indulások is kaphatók. BUDAPEST BÉCS $469.00 „ $455.00 14 " 45 naPra LONDON, AMSTERDAM FRANKFURT, PARIS $29900-tól (14 - 60 napra) HA MOST BIZTOSÍTJA TÉLI ÜDÜLÉSÉT SOKKAL OLCSÓBBAN UTAZIK! MIAMI beach/forth lauderdale/tampa/orlando 1 - 2 - 3 - 4 hétre már $109.00-tól HAWAII lARRAnos ^B üéEXIjIb bbbbb ^BBHB^B hétre $329.00 $219.00 ACAPULCO. ARUBA. BAHAMAS. JAMAICA. HAWAII stb. ( már most rezerváljon télére ) ROKONOK KIHOZATALA: $440.-től (Zágráb) Bármikor: Budapestről $ 679.-től IKKA —TUZEX — COMTURIST Öröklakás, Autó, Csomagküldés és pénzküldés APOLLO TRAVEL 651 4102 1M)0 BATHURST ST , TORONTO 651-4333