Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
15 naeus Jakab által Baselben kiadott munkája elején fordul elő. (Meg van 688. kvtári szám alatt a Collegium kvtárában.) A Laskai életére vonatkozó e nehány hézagos vonással kénytelenek vagyunk itt megállani, fogarasi papi működése és halála ideje kiderithetésének minden reménysugára nélkül, vásárhelyi működését alig másfél évre tévén, 1580—1581. júniusig terjedőleg. És itt újból megszakad 11 évig oskolánk történetének fonala. Decsi Czimor János, 2-ik ismeretes igazgatója a székely- vásárhelyi Scholának, „a XYI-ik század egyik legtudósabb, műveltebb és munkásabb, s tán legszellemesebb és legtöbb oldalú írója, nemes apától született Decsen, Tolna vármegyének népes és a XVI. században már nevezetes református ekklézsiát biró, akkor mezővárosában, mely a felső baranyai Superintendentiába esvén, ó magát Baranyainak, deákul hol Baroniusnak, hol Baroviusnak irta.“x) Első oktatását, az akkor virágzó és jeles könytárral biró tolnai reform, iskolában vette, Herczeg-SzöIIősi Gáspár és Tolnai Bálint vezetésük alatt. Toldy Ferencz csak Tolnai Bálintot említi, ki 1575 — 1581-ig2) tanárkodott a tolnai iskolában, s Decsi ottani iskolázását is ez időre teszi. Bőd Péter ellenben Decsinek egy latin verse után első helyen Herczeg-Szöllősi Gáspárt, — Veresmarti Ilyés, herczeg szöllősi pap és Superintendens űját, ki később 1607-ben a rácz- kevi synoduson szintén Superintendensének választatott, — nevezi a tolnai iskola akkori igazgatójának. 3) ügy látszik, Lampe után Toldy is tévedett abban, hogy 1575 —1581-ig Tolnai volt a tolnai iskola rectora. E tévedési látszik igazolni az is, hogy Lampe Tolnait a 679-ik lapon úgy említi, mint a mohácsi districtus seniorát 1575-ben, mig másfelől a Herczegszöllősi rectorságát a tolnai iskolában 1592-re teszi, holott már Decsi akkor külföldön 5-ik évét töltötte s épen haza térendő volt. Talán nem tévedünk az ellenkező állítások e kiegyeztetö megkisértésével, hogy Herczeg-SzölJ) Toldy F. „Baronyai Decsi János magyar históriája 1592—1598. A szerző életével. Pest, 18G6. I.—LXXX+1—328. 1. 8r. 2) Lampe. Hist. Eccl. ref. in Ilung. et Trans. Pag. G68—669. 3) Fundamenta autem studiorum in Sehola Tolnensi, faecundo celebriorum ingeniorum seminario sub ductu Casparis Herczeg-Szöllö- siensis, ibidem rectoris academici jecit, atque consilio Valentini Tolnai. Bőd P. „Erudita Panno Dacia“ I. k. XCII. Caput. Kéziratban a Teleki könyvtárban.
